5 dolog, amit ellenőrizz, mielőtt videojátékot veszel a gyereknek!

Azzal állít haza a gyerek, hogy karácsonyra Minecraft-ot kér, vagy éppen azzal, hogy a Minecraft már dedós, minden osztálytársa Fortnite-tal és Forza Horizon 4-gyel játszik, és ő is ezeket szeretné (születésnapra, névnapra, bármire). Mit csináljon a szülő, amikor a gyereke bemond egy olyan video- vagy online játékot, amiről még nem is hallott. Ha bármilyen játékot nem kaphat meg a gyerek, hogyan válasszuk ki azt, ami korának, érettségének és érdeklődésének megfelelő?

1. Kinek ajánlott?

Minden videojáték (és online játék is) rendelkezik PEGI és/vagy ESRB besorolással. A jelölések láthatók az áruházakban és a játékok hivatalos oldalán is, a láblécben kell keresni. Ezeket az értékeléseket nem játékosok, tesztelők adják, hanem a gyártók által megadott adatok alapján kerül a játék besorolásra.

Ajánlott cikk

Mi a különbség a PEGI és az ESRB jelölések között?

Milyen videojátékkal játszhat a gyerekünk? Ha nem tudunk minden videojátékot kijátszani, érdemes figyelnünk a videojátékok besorolására.

Az eltérő skálázás miatt a két jelölés nem mindig esik egybe. A Minecraft, amiről a legtöbben azt tudják, hogy egy „virtuális legó” a Google Play-en PEGI 7-es (azaz 7 éves kor feletti) korhatárbesorolást kapott, míg a hivatalos weboldalon E10+ (azaz mindenki, aki 10 éves vagy annál öregebb). Mindkét besorolás utal arra, hogy a játékban vannak erőszakos cselekmények, de nem valós környezetben, nem emberi karakterekkel, ám az a három év különbség ebben az életkorban elég jelentős. Az pedig, hogy egyik vagy másik verzió miben más, alaposabb információgyűjtés igényel.

Bevallom, a Minecraft-nál megengedőbb voltam, mert a férjem együtt játssza a gyerekekkel, de hajlamos vagyok a szigorúbb besorolást figyelembe venni, ha az a kérdés, hogy települhet-e egy új játék a gyerekek gépére.

A Forza Horizon 4 PEGI3-as besorolású, a Fortnite pedig PEGI12-es. Ez utóbbi miatt a fiam eléggé várja a 12. születésnapját, miközben több kortársa, a játék megjelenése óta (2 éve), játszik ezzel a videojátékkal.

2. Ki kell próbálni?!

Ideális esetben (ideális világban, ahol a szülőknek mindenre van idejük) a legjobb választás, ha mi szülők kipróbáljuk a videojátékot (vagy online játékot), esetleg végig is játsszuk. Ez nem csak azért lenne tökéletes megoldás, mert saját tapasztalataink alapján tudnánk eldönteni, hogy a játékhoz elég érett-e a gyerekünk, hanem azért is, mert később, amikor a gyerek a videojátékos élményeiről beszél (pl. milyen küldetést teljesített, mit épített meg, hogyan szerepelt egy futamon, hogyan fejlődik a karaktere stb.) képben leszünk a témáról.

Nálunk a férjem vállalta magára azt a „terhet”, hogy kipróbálja a játékokat, amivel a gyerekeink játszani szeretnének, vagy játszanak. Én mérsékelten kapcsolódom be, de ha hívnak leülök melléjük és megnézem, amit a játékban mutatni akarnak. Arra mindig törekszem, hogy egy beszélgetéshez (vagy legalább valódi kérdéshez) legyen elég információm. Szégyen vagy sem, ezeket az infókat „gyorstalpalós megoldásokkal” gyűjtöm össze. Megnézem a promó videókat és (némi beletekeréssel) néhány gameplay-t. Ezenfelül a Common sens media-n is rákeresek, szerintem elég jó kiindulási pont. Érdemes ránézni a korábban citált három játék értékelő oldalára, Minecraft, Fortnite, Forza Horizon 4 és máris azt érezzük, már nem a sötétben tapogatózunk.

3. Kikkel játszik együtt?

Néhány játék a gyerekek számára „online játszótér”, ahol találkozik a barátaival és együtt játszanak, ám sokszor nem csak a barátaival találkozik, hanem bárkivel. Szülőként érdemes átgondolni, hogy elég érett már a gyerekünk ahhoz, hogy egyedül „kimehet erre a játszótérre”. Például a Minecraft-ot és a Forza Horizon 4-et lehet egyedül és multiplayer módban is játszani, a Fortnite pedig kifejezetten arról szól, hogy egymás ellen harcolnak.

4. Mennyi az annyi?

Egy-egy video- vagy online játéknál azt is érdemes megvizsgálni, hogy mennyibe fog kerülni a játék. Egyszeri díja van, havidíjas vagy a játékon belüli költésekkel végül jelentős összeget költhet a gyerek. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az ingyenes játékoknál sokszor reklámokat kell nézni és arra, hogy ilyenkor mit néz a gyerek és milyen sűrűn, semmilyen ráhatásunk nincs.

Ellenőrizni kell azt is, hogy a gyerek (vagy a család) eszközein futtatható-e a vágyott játék, megfelelő-e az eszköz teljesítménye.

5. Kérdezd meg a gyereked!

A legtöbb gyerek sokat foglalkozik azzal a játékkal, amivel játszani szeretne (pl. beszélget a barátaival, gameplayeket néz stb.), így érdemes vele arról beszélgetni, hogy miért szeretné a játékot, mit vár tőle, miért fontos a számára. És ezeket a beszélgetéseket akkor is érdemes folytatni, amikor már javában játszik, hiszen megtudhatjuk, milyen típusú játékokat kedvel (pl. építeni szeret, alkotni, stratégiai játékok szórakoztatják vagy inkább csapatban szeret játszani), milyen kihívásokat keres a játékban és mennyire érett egy-egy videojátékhoz – és ezek az infók igen jól jöhetnek nekünk, amikor a következő videojáték megvásárlásáról, letöltéséről döntenünk kell. (Talán őt nem a Minecraft és a Fortnite érdekli, hanem a FIFA.) Ám azért is nagyon fontos, hogy a gyerekek beszéljenek arról, mi történik velük a játékban, mi szülők pedig figyeljünk rájuk, mert így sem az örömeivel, sem a negatív tapasztalataival nem marad egyedül, megteremthetjük számár a szülői védőhálót az video- és online játékok világában is.

Ajánlott cikk

Videojátékot akar a gyerek karácsonyra. Megkaphatja?

Videojáték gyorstalpaló szülőknek, hogy képbe kerüljenek és a kívánságlistákkal a kezükben dönteni tudjanak, a gyerekük számára megfelelő-e az a játék, ami után a gyerek éppen áhítozik.