Videojátékozik a gyerek? Mire figyeljen a szülő?

Myreille | 2018.10.16 | Olvasási idő: 5 perc

Az elmúlt 7 évben a JátékosLét kutatás eredményei cáfolták azokat a sztereotípiákat, hogy „magányos tinédzserek” játszanak online játékokkal, akik ráadásul „nem olvasnak” és „nem mozognak”. A kutatást vezető és a JátékosLét - A gamifikáció világa című könyv szerzőjével, Dr. Fromann Richárddal most arról beszélgettünk, hogy mit tehet a szülő, ha a gyereke szeret videojátékokkal és online játékokkal játszani.

Mire figyeljenek a szülők, akinek a gyerekei online játékokkal játszanak?

Dr. Fromann Richárd: Alapvető dolognak tartom, hogy a szülők próbálják ki azokat a játékokat, amelyekhez odaengedik a gyerekeket. Ehhez persze internethasználónak kell lenni – az ún. digitális írástudatlanság ma már megengedhetetlen. Ha esetleg nincs ideje, kedve a szülőnek, hogy játsszon, legalább nézzen bele, hogy véleményt tudjon alkotni, és az alapján el tudja dönteni, hogy korlátozza vagy engedi az online játékot.

A másik kiemelten fontos tanácsom a korhatár figyelése a PEGI besorolás szerint, amelyben a címkék megbízhatóan utalnak a játéktartalom alkalmasságára a kiskorú gyermekek védelmében. A szülők minden esetben nézzék meg a videojáték vásárlásakor vagy letöltésekor, hogy a jelzett korhatár megfelel-e a gyermeke életkorának! De azt is meg kell jegyeznem, hogy ennek figyelembe vétele még nem jelent automatikusan teljes garanciát a “védelemre”, mivel ez csak akkor lehet működőképes, ha a gyermek a korának megfelelő értelmi és érzelmi intelligenciaszinttel rendelkezik.

Érdemes tiltatni a mai gyerekeket az online játékoktól és a videojátékoktól?

Dr. Fromann Richárd: Sokan azt gondolják, hogy a tiltás és a korlátozás megoldás tud lenni a sok videojátékozás kivédésre. Tapasztalatom szerint általános szabály nincs arra vonatkozóan, hogy mennyi legyen a megengedett maximális idő, amennyit játszhat a gyerek. Ez sok mindentől függ, így a gyerek életkorától illetve az adott élethelyzettől is. Pl. más a helyzet, ha nyári szünet van, amikor nem kell tanulni, és megint más, ha az év végi dolgozatok kellős közepén vagyunk. Én azt gondolom, hogy abban az esetben, amikor a játék már a kötelezettségek kárára megy, akkor lehet és kell is korlátozni a játékidőt. Az viszont fontos, hogy ez a korlátozás mindig konzekvens és következetes legyen, különben visszájára fordulhat a tiltás, és így inkább növekedni fog a gyerek ellenállása a szülői akarattal szemben, mintsem hogy átérezné a segítő szándékát és a mögöttes tartalmát.

De a videojátékok fejlesztenek is...

Dr. Fromann Richárd: A videojáték kapcsán nem csupán a függőség, agresszivitás vagy más negatív vonatkozásban beszélhetünk, hanem az is legalább ugyanilyen fontosságú kérdés, hogy hogyan lehet a gyerek előnyére fordítani a videojátékot, milyen készségeket fejleszt a játék. Egyre több kutatás és gyakorlati, valós tapasztalat mutat rá a videojátékok kognitív és szociális kompetenciákra gyakorolt fejlesztő hatásaira.

A videojátékok kognitív képességekre gyakorolt pozitív hatásai, hogy pl. javítják a szem-kéz koordinációt, a megfigyelőképességet és a koncentrációt, a figyelmet, továbbá hogyan segítik a gyors döntéshozatali képességet, valamint jó hatással vannak a figyelemre és az emlékezetre is.

Azt gondolom, hogy a videojátékok óriási lehetőséget nyújtanak a mai generáció számára, hogy új motivációs eszközként felhasználhassuk mind a tanulás, mind a munka világában. De ez már egy másik kérdéskörhöz, a gamifikációhoz vezet.

Ajánlott cikk