Te kémkedsz a neten a gyereked után?

Emma | Olvasási idő: 6 perc

Emma

Kor: 41 Gyerekek száma: 2
"Tudok lekvárt főzni, betont keverni, horgolni és birkát nyírni – ezeket és sok más hasznos dolgot már mind az internetről tanultam, egy nagyvárosoktól távol eső kis faluban, ahová néhány éve költöztünk. Itt kezdett feltűnni igazán, hogy bár az emberek mindenhol használják a netet, a legtöbben valójában nem tudják, mi mindenre használható."

A digitális korszak egyik legkeményebb és legkényesebb bizalmi kérdése, hogy kutakodhatunk-e a gyerek online életében és tevékenységében. Felelős szülői magatartás és aggodalom kontra bizalmatlanság és ellenőrzési kényszer – van egyáltalán jó megoldás?

Mert megtehetjük

Amikor az újszülöttünk szobájába babamonitort telepítünk, nyilvánvalóan fel sem merül senkiben, hogy a gyerek privát szférájában szteppelünk épp vasalt bakanccsal, egyértelműen a biztonságról szól a megfigyelése. No, de meddig ilyen egyértelmű ez? Hiszen (a felelős szülői magatartás és az aggodalom nevében) nagyon könnyű megmagyarázni, hogy a babamonitor utáni életkorokban még több és még cifrább veszély leselkedik a család kicsi kincseire, szóval a biztonság kedvéért muszáj képben lenni… Millió eszköz és lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy megtudjuk, hol tartózkodik koordinátára pontosan a kölök, kikkel mit beszélgetett a neten, milyen oldalakat nézegetett, mennyit lógott már megint azon a játékon, és… úristen, az tényleg egy sör a kezében azon a fotón??? Technikailag tehát nincsenek akadályok, szülői és főleg bizalmi szempontból azonban rengeteg az aggály, mivel nagyon képlékenyek a határok az információszerzés és a kémkedés, az ésszerű ellenőrzés és az elnyomó kontroll között.

Van jogod hozzá?

A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint a gyerekeknek is joguk van a magánélethez, „ez a szabály a szülőkre is érvényes, és a gyermek által írt naplóra, telefonjának üzeneteire is irányadó szabály. Ugyanez a dokumentum ugyanakkor azt is kimondja, hogy a gyerekeknek joguk van a rossz bánásmód és erőszak elleni védelemre. Értelmezhető mindez úgy is, hogy a gyermekem védelme és a vélt vagy valós veszélyek megelőzése érdekében szülőként jogom van felügyelni, mit művel a neten. Viszont erősen kétséges, hogy bármely gyerek zokszó nélkül lenyelné ezt a magyarázatot, ha kiderülne, hogy a tudta nélkül kutakodnak utána a szülei.

De mi van, ha tényleg problémás?

Optimális helyzetben a gyerekemmel kölcsönös bizalmi kapcsolatban vagyok, megbízom benne, ő ezt tudja és nem él vissza vele. Ez a tudat is felelősségteljesebb online viselkedésre készteti. Ha nagyon tankönyvi példa vagyok, akkor a különböző feltételeket az életkorának megfelelően rendszeresen meg is változtatjuk, ráadásul azzal is tisztában vagyok, hogy mikortól kezd igénye lenni saját térre, privát szférára is.

Te kémkedsz a neten a gyereked után?

„A megfigyelés túlzott kontrollhoz vezethet a szülő részéről, sérülhet a kettejük érzelmi, bizalmi kapcsolata. A túlzott kontroll veszélye, hogy általa a gyerek a kiskapuk számát növelheti, mondjuk hogy hogyan tudja a szülői kontrollt kikerülni. Ez könnyen válhat látszat-együttműködéssé a gyerek részéről. Fontos, hogy a szülő ismerje a gyermekét, tisztában legyen azzal, hogy a serdülőkor általánosságban sokkal több változással, a szülő számára a korábbi életszakaszokból ismeretlen viselkedéssel járhat együtt. Nem minden változásnál kell azonnal kétségbeesni és bizalomvesztést megélni.” – tették hozzá pszichológus szakértőink.

Ám az élet nem csupa málnahab és Disney-mese, bármikor adódhatnak problémás élethelyzetek, amikor a szülő csak aggasztó jelekbe és titkolózásba ütközik, a gyerek pedig nem hajlandó a kommunikációra. Ez már elég felhatalmazás arra, hogy nyomozni kezdjünk utána, ellenőrizzük a gépét és a telefonját? Vajon közelebb kerülünk-e hozzá vagy éppen még nagyobb lesz ettől a lélektani távolság? Lehet. Talán. Millió tényezőtől függ. Életmentő is lehet. Előfordulhat, hogy a kommunikáció pont az alapján tud új irányt venni, ami a kutakodásból kiderül. Benne van a teljes bizalomvesztés lehetősége is, bár ha ide jutott a helyzet, az a bizalom valahol már korábban is megingott. Szülő legyen a talpán, aki ezt jól tudja kezelni, mert általános érvényű helyes megoldás erre nincs.

A végére egy lábjegyzet maradt: ha a gyerek véletlenül szem előtt hagyja a titkos blogját vagy titkos levelezését, kezdj el kételkedni a véletlenekben. A statisztikák szerint a kamaszok kifejezetten szeretik titkolni, hogy mit művelnek a neten, így jó esély van rá, hogy az ott felejtett dologgal olyasvalamit akar közölni, amiről szeretne, de nem tud, vagy nem mer beszélni.

Emma

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai