Számít, hogy mennyi időt tölt a gyerek a képernyő előtt? Nagyon is!

Számít, hogy mennyi időt tölt a gyerek a képernyő előtt? Nagyon is!

Villányi Gergő | 2019.01.10 | Olvasási idő: 4 perc

Ha 20-30 évvel ezelőtt azt mondjuk valakinek, hogy 2018-ra tenyér méretű számítógéppel a zsebünkben megyünk mindenhová, akkor könnyen azt hihette volna, hogy túl sok tudományos fantasztikus regényt olvastunk. Mostanra mégis nehezen tudnánk az életünkben olyan területet mondani, amiben ne venne részt az okostelefon, legyen szó akár sportolásról, beszélgetésekről, munkáról, hobbiról vagy akár főzésről, tanulásról.

A képernyő elé „ragadva”

A technológia a rendelkezésünkre áll, azonban komoly eltérések vannak aközött, hogy a különböző generációk milyen szokásokat és élményeket kapcsolnak hozzá. Kiemelt szerepe van a kamaszokkal folytatott kutatásoknak, ők ugyanis teljesen más közegben nőttek fel, mint a szüleik. Egy 40.000 fős kutatás, amelyet 2 és 17 évesek körében végeztek 2016-ban, komoly bizonyítékokat talált arra, hogy a képernyők előtt töltött idő milyen nagymértékben befolyásolja a fiatalok életét. Mindezt egy 2018-as felmérés később nem csak árnyalta, de meg is erősítette.

Amennyiben 7 órát vagy még többet tölt egy tini a telefon vagy tablet képernyője előtt (ez a 14-17 éves korosztály kb. 20%-ára jellemző), komoly esélye van arra, hogy depresszió és szorongás tüneteit mutassa, csökken a koncentrációs képessége valamint az önkontrolja, érzelmileg labilisabbá válik, kevésbé kíváncsi, és az empatikus képessége is csökken.

Ezzel szemben a napi 1-2 óra pozitív hatással is lehet az életükre, hiszen barátokkal beszélgetnek, érdekes videókkal és információkkal szórakoztatják magukat vagy épp a tanuláshoz, hobbihoz használják az online világot. Éppen ezért fontos téma ez, mivel azt látni, hogy az állandó összeköttetés, az állandó kommunikáció és tartalomfogyasztás nem teszi boldogabbá a tiniket – épp ellenkezőleg!

Egyetlen évtized alatt az online töltött idő (2005 és 2015 között) heti 8 óráról 19 órára emelkedett, ami olyan fontos dolgoktól veszi el az időt, mint a kortársakkal töltött szociális programok, a családdal töltött idő, az olvasás vagy az edzés.

Mi a 3 legfontosabb probléma a túl sok képernyő előtt töltött idővel?

Magány - Hiába kommentelnek, beszélgetnek egymással, vagy osztják meg a gondolataikat, véleményüket százakkal, ezrekkel, a tinik egyre magányosabbnak érzik magukat. Az élőben együtt töltött idő mennyisége az elmúlt 15 évben a felére csökkent. 2010-hez képest, 2015-re a fiúk 27%-a, a lányok 48%-a számolt be arról, hogy kirekesztettnek, mellőzöttnek érzik magukat. A háttérben az áll, hogy hiába a sokféle kommunikációs lehetőség, programokról, összejövetelekről, eseményekről maradnak le és ezt az online világ képekkel, értesítésekkel és videókkal adja tudtukra, akár naponta többször is.

Számít, hogy mennyi időt tölt a gyerek a képernyő előtt? Nagyon is!

Anyagiasság és én központúság – Az online kommunikáció és önkifejezés 85%-a saját magunkról szól, mi vagyunk a középpontban, a többiek legfeljebb kapcsolódni, hozzászólni fognak. Élő beszélgetésben, párbeszédben ez az arány nagyjából 50-50%. A közösségi oldalakban elmerülő fiatalok nagy része az egyén érdekeit és önkifejezését tartja lényegesnek. Tehát úgy tűnik éppen a közösség érdekei és az összefogások szorulnak háttérbe a közösségi médiában. Mindemellett az anyagi javak megszerzése és fontossága is megemelkedett. A közösségi oldalak ehhez kapcsolódó csúcsélményeket gyűjtenek (utazás, autó, ház, ékszerek, ruhák, ételek, kozmetikumok - státuszszimbólumok) és az influencerek nagy része is ezt erősíti, egy ilyen világba enged bepillantást. 

Bizonytalanság és a hasonlítgatás – Online mindenki a csúcsélményeit gyűjti össze, csinos, népszerű, kiváltságos helyzetű, csodálatos élményekkel, új szerzeményekkel büszkélkedik, sikert sikerre halmoz. Ez viszont illúzió és az élet csak egy szeletét mutatja meg. Ha azonban állandóan úgy tűnik a másik ember élete sikertörténet, könnyen érezhetjük magunkat kevésnek, az életet szürkének és unalmasnak, vagy kudarccal telinek. Az úgynevezett szociális státuszunkat is hajlamosak vagyunk kizárólag tárgyak és anyagi javak alapján meghatározni – mindez a fiatalokat még inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozza, hiszen meg akarnak felelni, ki akarnak tűnni. A szűrők és más képmanipulációs eszközök, is tovább növelik a szakadékot, negatívan hatnak az önértékelésre, a biztonságérzetre, miközben felerősítik az előítéleteket és az online bántalmazás kialakulását. Fontos tudatosítani, hogy ez a szorongáskeltő információhullám nem reális és a valósághoz nagyon kevés köze van, hamis értékeket sugall.

A szülői tudatosság, mint segítség

Úgy tűnik a szülők is igyekeznek egyre tudatosabban kezelni az online és/vagy képernyő előtt töltött órák kérdését, hiszen egy 2018-as egyesült államokbeli felmérés alapján fontosnak tartják ezt a témát, igyekeznek segítséget nyújtani a túlhasználat veszélyei ellen, valamint a függőség jeleivel is egyre inkább tisztába kerülnek. Ebbe a példamutatás is beletartozik, hiszen a felnőttek szokásait figyelve átlagosan 10+ óra képernyő előtt töltött idő a jellemző, ami megoszlik a TV és az okos eszközök között.

De itthon is biztató a helyzet: A Vodafone Magyarország reprezentatív kutatása alapján a magyar családok 76 százaléka szabályozza, hogy mennyi időt tölthet a gyerek képernyő előtt.

Hogyan segítsünk?

•    Beszélgessünk a negatív következményekről is – kérjük ki a fiatalok véleményét, meglátásait.

•    A szülői kontroll fontos, mivel keretet és biztonságot, figyelmet ad.

•    Találjuk meg az egyensúlyt a túl sok és a túl kevés között együtt. Alakítsunk ki együtt digitális házirendet!

•    Legyünk kíváncsiak szülőként a gyerek online kalandjaira és arra, ami foglalkoztatja.

•    Járjunk elöl jó példával – a közös programok és az esti otthonlét ne az eszközökbe merülve teljen.

•    Az online világ az együtt töltött idő része is lehet, pl. ha online keresünk receptet a közösen elkészített vacsorához és elkészítéséhez.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai