A magyar fiatalok közel egyharmada posztolt már olyan képet közösségi oldalakra, amit később megbánt, és minden második fiatal még sosem kapott tanácsot a közösségi média használatával kapcsolatban, derül ki a Vodafone legfrissebb kutatásából. Internetbiztonsági szakértőnkkel arra kerestük a választ, hogy mi a hasonlóság és a különbség a magyar és más, európai fiatalok internetezési szokásaiban.
Vukovics Péter 42 éves, információbiztonsággal foglalkozó mérnök, egy 12 éves kislány apukája, a terület iránt már csak ez okból is elkötelezett szakember. Több mint 5 éve vesz részt az Európai Bizottság által indított Safer Internet Plus programban önkéntes oktatóként.
„A felmérés eredményei tükrözik a saját itthoni tapasztalatainkat. A számok mögött azonban mégis felbukkan néhány érdekes összefüggés, ha a felmérésben résztvevő országok kontextusába helyezzük hazánkat és a hazai 13-18 éves korosztály szokásait" – mondja Vukovics Péter internetbiztonsági szakértő.
„Szembeötlő, hogy a megkérdezett fiatalok közül a magyarok számoltak be legtöbben arról, hogy külön fiókot használnak a barátaikkal és egy másik fiókot használnak a szüleikkel történő kapcsolattartásra. Ismert jelenség, hogy például ha a szülők Facebookoznak, amit aligha nevezhetünk ódivatú szokásnak, akkor a gyerekek inkább egy még „trendibb” szociális média alkalmazás használatával különböztetik meg magukat.”
A nethasználat kultúrája és érettsége sem a legfényesebb hazánkban, legalábbis erről árulkodik az a megállapítás, hogy legtöbbet a magyarok töltenek fel magukról olyan képeket a szociális médiákra, amit később megbánnak.
„A megkérdezettek közül akik megbánták már, hogy ilyen képeket töltöttek fel magukról, legtöbben azt jelölték meg indoknak, hogy a képen valami helytelen dolgot tesznek, vagy az ismerőseiket akarták valamivel lenyűgözni. A biztonságos internethasználati oktatások során mindig felhívjuk a figyelmet rá, hogy az internet nem felejt. Ami ma jó ötletnek tűnik, az évekkel később akár kellemetlen is lehet egy továbbtanulási vagy munkahelyi felvételi beszélgetésen” – teszi hozzá Vukovics Péter.
„Számunkra, akik ebben a szakmában dolgozunk és segítjük a fiatalok biztonságos internethasználati szokásainak fejlődését, fontos üzenet és visszajelzés, hogy még nagyon sok feladatunk van. Nálunk számoltak be ugyanis az összes ország közül a legkevesebben arról, hogy kaptak volna megfelelő oktatást szakembertől a (netes) zaklatás ellen. Sajnos minden erőfeszítésünk ellenére nincs még bent a fiatalok köztudatában, hogy hol tehetnek bejelentés, panaszt, vagy kitől kérhetnek segítséget, ha ilyet tapasztalnak (pl. Kék-vonal 116-111-es száma)" - hívja fel a figyelmet az internetbiztonsági szakértő.
A kutatás eredményeiből az is látszik, hogy a fiatalok szebbnek akarnak mutatkozni a közösségi oldalakon, és ennek érdekében manipulálják a képeiket, mielőtt feltöltik, és az is kiderült, hogy mennyire fontos számukra a visszajelzés. Ezekkel a témákkal pszichológus szakértőinkkel külön cikkekben fogunk foglalkozni.
A Vodafone internetbiztonsággal kapcsolatos nemzetközi felmérését több mint ötezer európai fiatal bevonásával készítették el. A kutatás célja az volt, hogy képet kapjunk arról, a 13-18 éves gyerekek hogyan látják a digitális világot, hogyan hat rájuk az online és mobil technológia, és miket tapasztalnak a használatuk során.