Sohasem késő szabályozni a gyerek digitális életét?

Ma már tisztán látjuk, hogy a gyerekek kütyüzését szabályozni kell. Ahogy megtanítjuk nekik a közlekedési szabályokat, ugyanígy fel kell őket készíteni a digitális világra is, támogatnunk kell őket abban, hogy egyensúlyt találjanak életük online és offline részei között is. 5-10 évvel ezelőtt azonban mindez nem volt ilyen egyértelmű, sőt talán azt se láttuk, milyen gyors a digitális fejlődés és milyen jelentősen hat gyerekeink életére. Mit tehet a szülő, ha a családban már kialakultak a kütyüzési szokások, ám úgy érzi, hogy a kamasza érdekében ezeken változtatni kellene?

Matusek M. Zsuzsanna internetbiztonsági oktatóval azt jártuk körbe, mit tehetünk mi szülők, ha korábban nem szabályoztuk vagy nem elég szigorúan szabályoztuk a gyerekeink kütyüzését.

Miért fordulhat elő, hogy a szülők nem kontrollálják a gyerekek digitális életét?

Matusek M. Zsuzsanna: Nincsenek családi szabályok a kütyüzésre, nincs családi digitális házirend, mert talán eszünkbe se jutott, hogy erre szükség lehet. Nem gondoltunk arra, hogy kellene. Nem tudtuk ellesni szüleinktől, hogyan is kellene a digitális világban navigálni a gyerekeket, mert amikor mi gyerekek voltunk, az internet, a Facebook, az Instagram és az okostelefon elképzelhetetlennek tűnt. Mi úgy nőttünk fel, hogy folyamatosan ismertük meg a digitális világot, erősek és meghatározóak az offline élményeink, a gyerekeinkre viszont egyszerre szakad rá az internettől a videojátékokon át a közösségi médiáig minden. Az online világ minden lehetősége és veszélye. 

Ha nincsenek szabályok, akkor is vannak keretek, csak nagyon lazák…

Matusek M. Zsuzsanna: A digitális eszközhasználat szokásai akkor is kialakulnak a családon belül, ha nem tudatosan, különböző megfontolások szerint szabályozzuk azokat. A gyerekek pontosan tudják, hogy mit tehetnek meg és mit nem, főleg akkor nagyon céltudatosak, ha egy számukra fontos dologban akarnak eredményeket. A kütyüzés pedig fontos a mai gyerekeknek, mert érdekes, izgalmas és egymás közötti kapcsolattartásuk fő pillére. Mi meg könnyen azon kapjuk magunkat, hogy a gyerek „éjjel-nappal a telefonon lóg”, az „asztalnál is a kütyüjét nyomkodja” vagy „egész hétvégén a számítógépe előtt ül és játszik”. Önmagától eszébe sincs letenni az okoseszközt, a már megszerzett jogaihoz ragaszkodik, és nem akar róluk lemondani.

Hogyan tudunk ezekből a „szerzett jogokból” valamennyit visszaszerezni?

Matusek M. Zsuzsanna: Újra kell tárgyalni a helyzetet. A szülő őszintén elmondhatja: „Tudom, hogy eddig nem így volt, viszont így nem mennek jól a dolgaink. Csak azért nem ragadhatunk benne ebben a helyzetben, mert így alakult. Változtassunk raja!” Bízhatunk a gyerek belátó képességében, hathatunk értelmére, logikájára és az érzelmeire is, hogy elfogadja, miért szükségesek a szabályok. Például: ha egész este a gépen lógsz, nem alszod ki magad, fáradt vagy a suliban, nem tudod kihozni magadból a maximumot. Hathatunk az érzelmeire, ám arra is fel kell készülnünk, hogy először daccal, tiltakozással fogunk találkozni. A gyereknek nem könnyű a „szerzett jogokat” elengedni, de szülőként arról sem feledkezhetünk meg, hogy a szülő-gyerek viszonyban a szülő hozza a szabályokat, jelöli ki az irányokat.

Tudunk alkudozni egy kamasszal, aki éppen lázad a szülei ellen?

Matusek M. Zsuzsanna: A teljes tiltáshoz képest az alku, egy új megállapodás kialakítása sokkal élhetőbb és kezelhetőbb. Mind a szülőnek, mind a gyereknek. Szülőként meg tudjuk mutatni a gyereknek, hogy mi mit adunk – eszközt, előfizetést, kereteket a netezéshez – és milyen szabályokat hozunk. Persze, könnyebb egy kamasszal, ha már ezekbe a szabályokba nőtt bele, de ha nem, akkor is alkalmazkodnia kell az új helyzethez, hiszen az ő érdekeit szolgálja. Az új helyzet elfogadását könnyítheti, ha úgy alakítjuk ki a szabályokat, hogy a gyereknek megmarad a lehetősége, hogy változtasson a szabályokon, több játékidőt vagy képernyő előtt töltött időt érjen el.

A kamaszok „mindent jobban tudnak”, mint a szüleik. Hogyan lehetnek hitelesek a szülői szabályok?

Matusek M. Zsuzsanna: Nagyon nehéz egy eddig meg nem lévő utat kiépíteni és bevonódni a gyerek digitális életébe, ha eddig nem voltunk benne. A gyerek számára is furcsa, hogy a szülője, aki eddig nem érdeklődött az online élete iránt, hirtelen szabályokat akar hozni, azt mondja, hogy az élettapasztalat miatt jobban ért ehhez, miközben a gyerek úgy érzi, hogy ő sokkal többet tud a digitális világról, mint bárki más a családban. Egyrészt azt gondolom, hogy a szülő beismerheti, hogy hiba volt, hogy a gyerek online életére nem fordított nagyobb figyelmet és ezen változtatni szeretne, másrészt szülőként sohasem rossz hozzáállás a gyereket pozitívan megemelni. Kis lépésenként elnyerni a bizalmát, elismerni a tudását, bevonódni egymás életébe és az egyéni ismeretekből egy közös és építő tudást létrehozni. A gyerek érveire figyelni kell, meg kell hallani őt és mindenki számára elfogadható, élhető kompromisszumokat kell kialakítani.

A családi digitális szerződés a szülőkre is vonatkozik!

Matusek M. Zsuzsanna: Mindig és újra hangsúlyozom, hogy a szülői példamutatás rendkívül fontos. Ha azt kérem, hogy a gyerek ne hozza az asztalhoz az okostelefonját, akkor ez rám, szülőre is érvényes. De ebbe beletartozik az is, hogy fel se ugrok két kanál leves között, ha pittyeg egyet. A kamaszok igen kritikus szemmel figyelik a szüleiket és könnyen ellentmondásba kerülhet önmagával az a szülő, aki eltiltja a gyereket a netezéstől vagy a videojátékoktól, miközben ő maga folyamatosan sorozatokat vagy focimeccseket néz a tévén. Tehát szülőként ugyanolyan szigorúnak kell lennünk önmagunkkal, mint a gyerekeinkkel.