Önmagában nem az a baj, ha a gyerek nem neki való tartalmat lát

„Korhatáros tartalom”. Nem csak a neten van. Nem csak a számunkra viszolyogtató óriásplakáton. Ha valamiféle Disney-karantént tervezünk a gyerek számára, akkor jól kössük fel a gatyánkat – az egész valóság, úgy, ahogy van, korhatáros. Van benne erőszak, szorongás, betegség, szex, születés meg halál. Megvédeni pedig nem lehet mindentől a gyereket. Mi az, ami még belefér, és mikor van tévúton a gyerek? Erre keressük a választ.

Önmagában nem az a baj, ha a tini esetleg pornóra keres a neten.

Az viszont baj, ha azt hiszi, a képernyőn látottak valódiak, miközben ott minden mű, a főszereplő nő szilikonjaitól a közeli zoommal mutatott lelkesedésig. (Na, jó, a pénztárgép csilingelése a háttérben, az valódi.)

Önmagában nem az a baj, ha a gyerek néha zombikra vadászik valami videojátékban.

Az viszont baj, ha magyarázat nélkül hagyjuk a félelmeit, a szorongásait, amik akkor is valódiak, ha zombit „lát” a sötétben (lásd Ranschburg verse: „mintha az jobb lenne, ha a szörny belül van, és nem kívül”).

Önmagában nem az a baj, ha rákeres a nagyi tüneteire a neten.

Az viszont baj, ha senkivel se beszélhet róluk értelmesen, és a kapott találatok alapján százszor rosszabbra gondol, mint ami a valóság.

Önmagában nem az a baj, ha erőszakos magatartást lát filmen, játékban, hírportálon.

Az viszont baj, ha évek alatt bekúszik a fejébe: a dolgokat leginkább erőszakkal lehet eredményesen elintézni.

Önmagában nem az a baj, ha drogokról hall, lát, akár tájékozódik a neten.

Az viszont baj, ha úgy véli, ezek nélkül unalmas és céltalan a lét.

Önmagában nem az a baj, ha csetelni, fórumozni kezd, akár idegenekkel is beszélgetve, vitázva.

Az viszont baj, ha kritikátlanul elhisz nekik mindent, ha minden gúnyos beszólástól maga alá zuhan, vagy se innen, se máshonnan nem szerez igazi barátokat, akikre számíthat.

Szülőként nem az a feladatunk, hogy minden veszélyes tartalomtól tűzzel-vassal védjük a gyerekünket (nem is lehet mindentől megvédeni), hanem az, hogy megnyugtató módon segítsünk a gyereknek, hogy a fejében tiszta legyen a kép a világunkról – annak veszélyeivel együtt. Ha tájékozott a gyerek, és a családi bizalom is stabil, akkor tesszük a védelmükben a legtöbbet.

És hogy mit mond a témában a pszichológus? Egy következő cikkünkből kiderül.

Vica