A neten új értelmet nyer az „aki keres, az talál” szólás, hiszen gyakran annyi az érdektelen vagy hamis találat, hogy végül azt is elfelejtjük, mit kerestünk eredetileg. Jöjjön egy gyorstalpaló összefoglaló a hatékony keresés alapjaihoz, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Logika kérdése
Az eredményes kereséshez kellenek bizonyos nyelvi és logikai készségek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek ebben is meglepően ügyesek. Az unokaöcsém például akkor érzett rá igazán a dolog nyitjára, mikor nagy vonalakban meséltem neki a keresőmotorok lelkivilágáról. Gyorsan megértette, hogy a kereső nem kérdésekre válaszol, hanem olyan oldalakat igyekszik találni, ahol a beírt szavak mindegyike szerepel. És nyilván pontosabb találatokat kap, ha a „Nyomorultak” helyett a „Nyomorultak regény” vagy „Nyomorultak musical” szavakkal szűkíti a találatok számát.
A Google persze arra a cizellált kérdésre is kidob majd ezernyi oldalt, hogy „hogy hívták Károly bácsi feleségét a Frakkban?”, de jóval kevesebb érdektelen találat közül kell kibogarászni a választ, ha keresőszavaknak mondjuk a „Frakk Károly bácsi feleség” összetételt adjuk meg.
Nyelvészeti zárójel: a magyar nyelv sajátosságai, ragozása és toldalékolása miatt, illetve a magyar nyelvű tartalom – a teljes nethez viszonyítva – alacsony hányada okán magyarul még „rosszul” keresve is valószínűbb, hogy releváns tartalmat kapunk, mint mondjuk angolul, ezzel együtt nem árt tudni a „jó” módszert.
Szűkítési tippek
A megfelelő keresőszavakon túl is van még jó pár lehetőség, amivel biztosabban és gyorsabban érhetjük el azt az információt, amit valóban keresünk. Azt talán mindenki tudja, hogy a Google lehetőséget ad kifejezetten képek vagy videók között keresni a szöveges tartalmak helyett. A – vagy a „” jeleket viszont már sokkal kevesebben használják. Pedig ha idézőjelbe teszed a beírt szavakat, csak olyan találatokat kapsz, ahol az adott szavak mindegyike az adott sorrendben szerepel – ez például verseknél, dalszövegeknél lehet érdekes. A mínusz jel akkor lehet fontos, amikor ki akarsz zárni bizonyos találatokat: ha a Széchenyiekre keresve nem akarsz a könyvtárról is egy halom oldalt, akkor a Széchenyi –könyvtár a jó szókombináció.
Még több hasonló és haladóbb tipp a Google saját oldalán is elérhető.
Kétkedj és ellenőrizz!
Felnőttként sem könnyű eldönteni a napi információáradatban, hogy mit hihetünk el, mi átverés, vagy mi vírusszerűen terjedő tévedés – a gyerekeknek összetett tapasztalatok híján még nehezebb a dolguk. Amit viszont máris megtaníthatunk nekik, az az egészséges kétkedés és a több forrásból történő ellenőrzés rutinja. Ha elfogadja, hogy a Wikipedia nem mindentudó, ha megérti, hogy egy tíz évvel ezelőtti cikk tartalma már elavult is lehet, ha többé-kevésbé tudja, mi és ki számíthat hiteles forrásnak, és elhiszi, hogy nem biztosan az a releváns információ, ami a legelső találati oldalon jelenik meg, már jó úton vagyunk.
Gyerekbarát keresők
Ha a gyerek is a normál keresőt használja, akkor mindenképp érdemes a szülői felügyeleti és biztonsági szűrőket ennek megfelelően beállítani. De mutathatunk neki olyan „gyerekguglit” is, ami kifejezetten gyerekbarát módon kutatja át a megadott keresőszóra netet, azaz eleve kiszűri a károsnak, korhatárosnak ítélt tartalmakat. Érdemes egy-két próbát tenni például a dinós Kidrex, a Kidssearch vagy a Kiddle nevű keresőkkel, de figyeljünk a nyelvi konfigurációkra is! A magyar alapbeállításnál pl. a Kiddle sem a szex, sem a sex szavakra nem ad ki találatot – angolnál viszont a magyarosan írt verzióra azért csak becsúszik egy-két hirdetős oldal a témában.
Utóirat:
A Google saját keresési oktató segédanyagot is közzétett, tanároknak és szülőknek is érdemes belenézni, ha komolyabb tematika mentén szeretnék a hatékony keresést megtanítani.