Egy szülőnek vagy egy pedagógusnak ma már nem elég arra megtanítaniuk a gyerekeket, hogy esős napokon esőkabátot vagy esernyőt ajánlatos elővenni, vagy hogyan kell megszámolni a boltban a visszajárót. A gyerekeket fel kell készítenünk az internet biztonságos használatára is.
Nincsenek könnyű helyzetben a 21. századi szülők és pedagógusok, ha megfelelő irányt szeretnének mutatni csemetéiknek a digitális világban. A képernyő előtt eltöltött egészséges idő, a játékfüggőség, az adatvédelem, a megfelelő posztolás, az álhírek és áltudományos információk kiszűrése vagy a netikett mind-mind olyan témák, amelyekben a felnőttek is most szerzik a tapasztalatokat, nem vagyunk mindig mindennel pontosan tisztában. Ezért sem árt résen lennünk, és mindig nyitottan tanulnunk.
Ahogy tanórákon a diákjaimnál vagy szülői értekezleten a szülőknél látom, a digitális világ nem az a téma, ahol a hegyi beszéd hatékony lehetne a Z- és Alfa-generáció körében. Eleve unalmasnak tartják az ilyen nevelési módszereket, másrészt hajlamosak azt hinni, hogy amiért szívesebben kütyüznek, mint sok esetben az idősek, teljes egészében felkészültek is. Ez azonban gyakran nincs így. Ezért is fontos, hogy megfelelő módszereket és eszközöket találjunk a téma boncolgatásához, ráadásul ez utat nyithat a generációk közötti párbeszédre és egymástól való, kölcsönös tanulásra.
Fontosak a családi beszélgetések és a szülői példamutatás. Emellett az iskolának is van feladata bőven. A szülők mellett (néha helyett) a pedagógusok azok, akik kellően felkészíthetik a tanulókat a biztonságos internetezésre. Nagyon kedvelik a tanulók az életszerű példákat. A saját vagy ismerőseik által megélt történetek alapján jó beszélgetéseket lehet kezdeményezni. Szívesen hallgatják a külső előadókat is, ha például a rendőrség munkatársai tartanak rendhagyó osztályfőnöki órát a zaklatásról vagy más internetes bűncselekményekről. Nemrég néhány érdeklődő diákomnak az internet segítségével, videócseten Dr. Baracsi Katalin internetjogász tartott előadást arról, hogy az interneten elkövetett tetteinknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek, vagy miért nem érdemes a dark weben kíváncsiskodni. A téma mellett az is motiválta a tanulókat, hogy az interneten keresztül zajlott a foglalkozás.
Mindig szívesen csináltatok a diákokkal médiaórán különféle projekteket a biztonságos internet napja körül. Ezek azért hasznosak és élménydúsak mindenkinek, mert a tanulók önállóan vagy kisebb csoportokban közösen kutakodhatnak, belevihetik a saját érdeklődési körüket és erősségüket (pl. képregénykészítés, rap szöveg írása, programozás, színjátszás), ráadásul maguk is erőfeszítéseket tesznek egy téma mélyebb megértéséért, együttműködnek, kreatívkodnak, egymás előtt szerepelnek. Ezek a készségek pedig elengedhetetlenek későbbi boldogulásuk során.
Évről évre próbálom bővíteni a választható feladatok listáját, de gyakran bevonom a tanulókat is a tervezésbe, hogy nyugodtan forgalmazzák meg, ők milyen formában tanulnának szívesen az internetbiztonságról.
Íme néhány példa, amit nyugodtan ki lehet próbálni az iskolában, családi napokon vagy fesztiválokon is.
• Készítsetek képes illusztrációval ellátott, jó tanácsokból álló ötletgyűjteményt újonnan regisztrált Facebook-felhasználóknak! Mire ügyeljenek? Hogyan posztoljanak? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a közösségi médiának? Milyen veszélyek leselkednek a felhasználóra? Lehetőleg minél több hasznos pontot szedjetek össze! A lapbook készülhet nagyszülőknek vagy kisebb tesónak is akár az Issuu oldalon megosztva.
• Képregényben mutassátok be a helyes okoseszköz-használatot, mikor mire érdemes használni a mobilokat, mennyi az egészséges képernyőidő! Lehetséges képregénykészítő: Storyboard
• Tervezzetek figyelemfelhívó és problémát megelőző, preventív társasjátékot, amely az elektronikus zaklatás veszélyeire hívja fel játékosan a figyelmet! Találjátok ki a játékszabályokat, készítsétek el a játéktáblát, a bábukat, esetleg a különféle kártyákat!
• Forgassatok szórakoztató és tanulságos kisfilmet a netikettről vagy internet buktatóiról felhívva a figyelmet az internet előnyeire és veszélyeire! Csinálhattok animációt is a Scratc, a Powtoon vagy a Biteable alkalmazásokkal.
• Infografikán szedjétek össze, hogyan lehet felismerni az álhíreket! Használható alkalmazások pélfául: Easel.ly, Piktochart, Canva
• Dolgozzátok ki egy flashmob (villámcsődület) forgatókönyvét, amellyel felhívjátok társaitok figyelmét az iskolai és online zaklatás megelőzésének fontosságára! Szerkeszthettek róla gondolattérképet is például a Coggle alkalmazással.
• Rap- vagy rockszövegben mutassátok be, mire kell ügyelni adatvédelem során, milyen adatokat nem érdemes megadni magunkról, milyen a vállalható internetes profilkép, milyen karakterekből áll a biztonságos jelszó stb.
• Rendezzetek színdarabot vagy pantomimjátékot az internetes társkeresés tanulságairól, mire kell nagyon ügyelni!
Igazán akkor hatékonyak ezek a feladatok, ha megkérjük a gyerekeket arra, hogy írják le röviden, miért az adott témát dolgozták fel, hol néztek utána a dolgoknak, mi volt számukra a tanulság, illetve mit szerettek volna ebből a többiek átadni, miben érzik, hogy fejlődtek a közös munka során, és legközelebb mit csinálnának esetleg máshogy.
Ilyen eszközökkel és módszerekkel, talán a gyerekek is jobban belátják, hogy kellő odafigyeléssel biztonságban maradhatnak az interneten, mindig van mit tanulni a digitális világról, és még közben élvezik is a tanulást.
A fotók Fegyverneki Gergő tanítványainak projektmunkáiról készültek.