Ugye, tudod, hogy velem bármit megbeszélhetsz, mondja a legtöbb szülő a gyerekének, ám a gyerekek a „legrázósabb” digitális kérdéseket sokszor szívesebben teszik fel egy „idegen” szakértőnek az iskolában, mint otthon. A gyerekek szülőkkel szembeni zárkózottsága mögött többféle ok lehet: nem tartja az adott témában járatosnak a szülőt – hiszen olyan gyors a digitális fejlődés, hogy a szülőknek nehéz vele lépést tartani, egy szakértő hitelesebb -, a kortársak véleménye és viselkedése ellenétes a szülői útmutatással, így az ebből fakódó dilemma feloldásához egy harmadik személy véleményét várja, nem érti a szabályokat és a miértekre keresi a választ stb. Pedig a gyerekek kérdései a szülőknek is fontosak, megtudhatják, hogy mi jár gyerekük fejében, milyen szituációkba másznak bele és miben lenne szükségük segítségre. Matusek M. Zsuzsanna internetbiztonsági oktatatóval arról beszélgettünk, hogy az előadásain milyen kérdésekkel bombázzák őt a fiatalok.
Korosztálytól és a gyerekek tájékozottságától is függ, hogy mit kérdeznek – mondja Matusek M. Zsuzsanna. – Amíg a digitális témákban jártasabb, többféle digitális eszközt használó gyerekek a vloggerkedés előnyeiről és hátrányairól kérdeznek, addig a nehéz szociális körülmények között élő gyerekek arról faggatnak, hogy miért baj, ha merész képeket tesznek ki. Ők az okoseszközöket és az internetet párválasztási eszközként használják, éppen ezért a szabályokat értelmetlennek találják. De azok a gyerekek is túl szigorúnak találják a fotómegosztás szabályait, akik Insta celebeket és menő Youtubereket követnek. Nem értik, hogy nekik miért nem szabad, amit másoknak igen, közben nem tudják felmérni, milyen veszélyek és buktatók várnak rájuk. Ha anya mondja vagy a matektanár hívja fel az online veszélyekre, nem olyan meggyőző, mintha én, aki azért érkezett, hogy a biztonságos internetezésről beszéljen. Olykor „vizsgáztatnak” is, mert fontos számukra, hogy olyan embertől tudjanak retorziómentesen kérdezni, aki jártas a digitális kérdésekben és hiteles a számukra.
Nekem fel merik tenni azt a kérdést, hogy „Mit lehet akkor tenni, ha olyan képet osztott meg, amit már megbánt?”. Otthon sokkal nehezebb az anyukája elé állni ezzel a kérdéssel, mert nem csak az derül ki, hogy butaságot csinált, hanem az is, hogy szabályt szegett és aggódik a büntetés miatt. Ha mégis fel meri tenni ezt a kérdés otthon, akkor az egy olyan nagy dolog. Ne támadjuk le, ne büntessük, beszélgessünk vele, segítsünk a helyzetet feldolgozni, ha szükséges, kérjünk segítséget.
Hiába régebben volt hír, a gyerekek a mai napig kérdeznek a Kék Bálnáról és a Momóról is – meséli az internetbiztonsági oktató. – És ha jön valami „új rém”, akkor arról is faggatni fognak. Ahogyan a szabályokról és a szabályok miértjeiről is rendszeresen kérdeznek:
- Mennyit szabad gépezni?
- Miért baj, ha beviszem az okostelefonomat az ágyba?
- Miért nem csinálhatok titokban felvételt fizika órán a tanárról, amikor a tanárnő olyan viccesen magyaráz?
- Hogyan ismerem fel, hogyha valaki ártó szándékkal közeledik felém?
- Miért baj, ha mások látják a szobámat?
- Miért vannak olyan oldalak, amelyeket nem nézhetek meg? És mi történik, ha mégis láttam ilyen oldalt?
A gyerekek akkor kezdenek el bátrabban kérdezni, amikor egy-egy témába belemerültünk – mondja Matusek M. Zsuzsanna. – A zaklatásról, az online bűncselekményekről, a közösségi médiáról, a kommentelésről valamint a korábban már említett fotómegosztásról mindig beszélni kell, ha internetbiztonság a téma, mert csak így tudjuk megvédeni a gyerekeinket az online térben is.