Megtanítod köszönni, kommentelni is tanítsd meg!

A közösségi médiában és az interneten mindenki elmondhatja a véleményét, érveket lehet ütköztetni és együtt konstruktív megoldásokat lehet találni. Olykor és elméletileg. Az online véleménynyilvánítás szabadsága ugyanis nem csak klassz beszélgetéseket hozott, hanem rengeteg bánatot is. A komment „szekció” gyakran a következmények nélküli, meggondolatlan beszólások, az internetes zaklatás (a cyberbullying) és a trollok nehezen kontrollálható terepe is.

Matusek M. Zsuzsanna internetbiztonsági szakértővel arról beszélgettünk, hogyan tudjuk a gyerekeinket felkészíteni a kommentekre, valamint a pozitív vagy a negatív visszajelzések feldolgozására. Sőt, bármilyen furcsán is hangzik, a gyerekeinket a kommentelés szabályaira is meg kell tanítanunk, ahogyan megtanítjuk őket köszönni, udvariasan beszélni és késsel-villával enni.

Mit tegyünk, amikor sértő vagy bántó kommentet kap a gyerek?

Matusek M. Zsuzsanna: Meg kell tanítanom a gyereket arra, hogyan kezelje a negatív kritikát, akár valós, akár nem. Ha nem valós, akkor könnyebb a helyzet és könnyebb kezelni, hiszen irigység vagy rosszindulat szülte. Ha valós a kritika, akkor nehezebb a helyzet, akkor azt kell elfogadtatni, hogy változtasson az addigiakon, tanuljon a hibákból és fejlődjön. Ehhez gyakran finomítani kell a bántóan megfogalmazott kritikán, de mindenképpen őszintének kell maradnunk. Szülőként az is feladatunk, hogy a gyerekek elsődleges kritikusa legyünk. Szűrő, aki nagyobb élettapasztalattal és több információval rendelkezik. Egy fotónál jeleznem kell a fotófeltöltés szabályait, de arra is fel kell hívnom a figyelmét, hogy videójában nem használhat fel olyan zenét, amivel megsérti a szerzői jogokat.

A szülők mennyire szóljanak bele a gyerekek közötti vitába?

Matusek M. Zsuzsanna: Előfordult, hogy a gyerekek összevesztek a Facebookon, erre a szülők is egymásnak estek. A gyerekek már rég kibékültek, amikor a szülők még mindig háborúban álltak egymással. Elsősorban a saját gyerekkel érdemes átbeszélni a helyzetet és megoldás keresni. Ez a megoldás lehet az, hogy a gyerek azzal védi magát, hogy közli a társával „az anyám tud róla, ha nem fejezed be, akkor annak következményei lesznek”. A zaklatás, bántalmazás súlyosabb kategória, ott már érdemes bevonni az iskolát és a szülőket, és fontos, hogy partnerként tudjanak együttműködni. A mediáció nagy segítség lehet a vitás helyzetek megoldásában. Ez a bántalmazó gyerek szüleinek is fontos, mert a zaklatás bűncselekmény, ha rögzül a magatartás, később még súlyosabb következményei vannak. Fontos, hogy a gyerekek korán megtanulják, hogy súlya van a tettüknek.

Hogyan kezeljék a barátaikat ért negatív kritikát? Kiálljanak mellette?

Matusek M. Zsuzsanna: Ha bántó, akkor egyértelmű, hogy védje meg, de ha csak azért védi, mert a barátja, akkor az nem helyes. Óvjuk attól a gyerekünket, hogy trollkodjon, hogy feleslegesen beleavatkozzon egy vitába, vagy vitát generáljon. És hívjuk fel a figyelmét arra, hogy az is nagyon fontos, hogyan fogalmazza meg a hozzászólását.

Három egyszerű szabályt érdemes a gyerekeknek és persze, a felnőtteknek is betartani:

• Csak olyat írjon le, ami őt nem bántaná. A kritikát mindig építő jelleggel és kedvesen fogalmazzuk meg.
• Csak olyat írjon le, amit személyesen a másik szemébe is elmondana.
• Fordítsa meg, hogyha ő kapná, neki hogyan esne, és ha neki fájna, inkább ne is írja le.

És mennyit ér egy like?

Matusek M. Zsuzsanna: Létezik a like-függőség, hiszen pozitív megerősítést kap, akit lájolnak. Ám ez egy nagyon nagy illúzió. A like-ot a kép kapja vagy rajta a cuki cica, nem ő, mégis önmagának tulajdonítja. Fontos a gyerekeinkben tudatosítani, hogy nem létezik like-verseny se a közösségi médiában, sem a való életben. Nehezíti a helyzetet, hogy olyat várunk el a gyerekeinktől, aminek mi is a hatása alatt vagyunk és mi magunk is a like-cunami részesei vagyunk. Sőt, bevallom, nekem is jól esik, amikor a cicámról feltöltött fotómat like-olják. De tudnunk kell a helyén kell kezelni a kommenteket és like-okat és a gyerekeinknek is meg kell tanítani, minek kell nagy hangsúlyt tulajdonítani és minek semennyit sem.