Kistesó és képernyő: az elvek igazi próbatétele

Sosem voltam a kisgyermekek tévéztetésének nagy rajongója, így első gyermekemnél másfél éves koráig még a YouTube időszaka sem köszöntött be. Tévé híján otthon egyszerű volt magamat az elveimhez tartani, és később is sokáig csak betegség vagy körömvágás miatti figyelemelterelés eszköze volt egy-egy kedvenc mese. Most már 3,5 éves a lányom, időnként van, hogy 20-25 percig youtube-ozik, de sem nem mindennapos, sem nem alanyi jogon járó nálunk a mesenézés. 

Viszont közben egy kistesóval (most másfél éves kistesóval) is gyarapodott a csapat, aki az utánzásban és nővére követésében is kiéli magát. Persze mindeközben rengeteget tanul, ám akkor is követi a nagytesót a kanapéra, ha nem duplozni, hanem youtube-ozni szeretne. Másfél évesen természetesen pontosan tudja, mi következik, így ilyenkor az egyszerű figyelemelterelés vagy a velem való játék nem elég vonzó alternatíva a színes mozgóképekhez képest. Tudom, tilthatnám a nagyot, a dackorszakost, vagy küzdhetnék a kicsi figyelméért, szélmalomharc jelleggel. Ehelyett, be kell valljam, a képernyőmentes elvek és az ezzel szembe menő gyakorlat harcában nálam az utóbbi nyert.

Két év alatt nulla képernyőidő járna

Természetesen tisztában vagyok azzal, mit ajánl a WHO: kétéves kor előtt kifejezetten kerülendő a képernyő előtt töltött idő, azt követően pedig naponta maximum egy óra – de minél kevesebb, annál jobb – és az is mindig szülő társaságában. Nos, a naggyal az utóbbi kritériumot sem sikerül teljesíteni. 

Ajánlott cikk

WHO ajánlás arról, hogy mennyi időt tölthet a gyerek a képernyő előtt

Ne töltsön túl sok időt a gyerek a képernyő előtt? De mennyi a sok? A WHO konkrét javaslatai a 21. századi szülőknek.

Sokan használják a digitális szittert, ha egyik gyermeküket le kell foglalni, míg a másikat altatják, nekem pedig házimunkák elvégzésében nyújtott már segítő jobbot Bogyó, Babóca és Tűzoltó Sam, de a patikai sorbanállás támogatója is volt már Tom és Jerry a kihelyezett monitorról. Ha újfajta mesét szeretne nézni a lányom, odaülök mellé. A fülgyulladást viszont nyugodtan megnézheti egyedül ötvenedszerre is, Bagolydoktor megbízhatóan nem zaklatja fel. 

A kicsivel viszont már a kétéves korlát is megdőlt. Igen, bizony bumfordi mozdulatokkal felkapaszkodik nővére mellé a kanapéra egy Bogyó és Babócára, és csatlakozott már apjához és testvéréhez akkor is, amikor a Planet Earth természetfilmet vagy snowboardos videókat néztek. Van ugyanakkor néhány dolog, amit mindkét gyerekkel kapcsolatosan betartunk, hogy minimalizáljuk a képernyő negatív hatását.

Nincs háttértévé, a mese nem altató

-    Fél óránál hosszabb mesenézés nagyon ritkán van – a kicsinek sosincs, mivel nagyjából öt perc után teljesen elveszti az érdeklődését -, leginkább betegség esetén.

-    Mesét választani irányított módon lehet, és ha valami új, nem ismertbe kezdenek, az szülővel történik.

-    Nincsen minden nap youtube-ozás, és már az elején lefektetjük a befejezés kereteit.

-    Este, lefekvés előtt, vagy délutáni alvást megelőzően pedig soha nincsen mesenézés, hogy a képernyő alvásra való káros hatását elkerülhessük. 

Szerencse, hogy tévé, mint tárgy nem nehezíti a dolgunkat: a kicsi nagyszülőknél boldogan mutogat a varázsdoboz pirosan villogó gombjára, biztosan sokkal többet követelné a képernyőt, ha ezt itthon is látná.

Másik mumusom, a háttértévézés eddig teljesen kimaradt az életéből, így még ha a teljes képernyőmentesség kritériumát el is buktuk, legalább nem stimulálom folyamatosan idegrendszerét és érzékszerveit a gyorsan változó, villogó, számára érthetetlen képsorokkal. Elég azt tudnom, hogy a Tűzoltó Sam sem éppen az ő korosztálya számára optimalizált, megalkotott tartalom. 

Ajánlott cikk

Azt hittem, könnyebb lesz! Digitális tiltások és kompromisszumok kisgyerek mellett

Mennyi időt tölthet egy hároméves a képernyő előtt? Semennyit, ugye? Most tegye mindenki a szívére a kézét? Hol, mennyit és hogyan ülnek a gyerekek a képernyő előtt? Tervek és a valóság, avagy egymástól tanulunk.