Ki szűri a tartalmat, amit a gyerek láthat?

Ki szűri a tartalmat, amit a gyerek láthat?

Villányi Gergő | 2019.01.22 | Olvasási idő: 5 perc

A TV műsorokkal, mozifilmekkel, videojátékokkal kapcsolatban a korhatár besorolás megítélése sokszor szélsőséges. Sokan legyintenek rá, hiszen nappal, délután biztosan nem adnak olyasmit, ami gondot okozhatna, igaz? Vagy, ha a szülővel tévézik, a gyerek „bármit” megnézhet. Egyedül a 18-as karikát vagyunk hajlamosak komolyan venni, de ott meg a gyereken „bukik el” a dolog: a serdülőkre jellemző a határfeszegetés. Ők a tévéműsorokban, filmekben és online is keresik a korhatáros, ijesztő vagy felkavaró tartalmakat. Hogyan igazodhatunk ki a korhatár karikák és a figyelmeztetések útvesztőjében felelős szülőként?

A hivatalos álláspont

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2011-ben kidolgozott rendszere nagyon pontosan nyilatkozik arról, hogy milyen elgondolás alapján történtek a besorolások. A fő szempont, hogy a gyermekek és a serdülők védelmet élvezzenek az olyan filmekkel szemben, amelyek a lelkileg egészséges, az önmagáért felelős és a társadalmi együttélésre alkalmas személyiség kialakulását veszélyeztethetik. Kisgyermekeknél ez hatványozottan igaz, mivel ők sérülékenyebbek, nem képesek megfelelően értelmezni és szűrni a látott tartalmakat.

Szakirodalmi tény, hogy a kisgyerekek 6 éves korukig nem tudnak különbséget tenni a fikció és a valóság között – ez különösen igaz az erőszak témájára.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem jelenti azt, hogy bizonyos témák, pl. a szexualitás vagy az agresszió teljes tabusítása szükséges. Az NMHH összefoglalója alapján az a lényeg, hogy a kontextust és az üzenetet a kiskorúak életkori és érzelmi feldolgozási képességeiknek megfelelően kapják meg. Ebben az esetben az adott tartalom egy beszélgetés, a világ megismerésének részévé is válhat.

Mozi előzeteseknél ugyancsak megjelennek a karikás számok, de lássunk néhány példát. A mindenki által ismert kis Vuk 6-os karikát kapott, vagyis 6 éven aluliak számára nem ajánlott. A rajzfilm történetét ismerve ez többek között a vadászat, az életükért menekülő főszereplők, más állatok megevése miatt indokolt. Hasonló besorolást kapott a Macskafogó és a hamarosan mozikba kerülő élőszereplős Aladdin is, de ne akarjuk óvodásoknak levetíteni a Harry Potter összes részét, bármennyire is aranyos gyerekmesének tűnik. Ez utóbbi ugyanis már 12-es karikával került forgalmazásba. És hiába tűnik rajzfilmnek „gyerek műfajnak” a népszerű Family Guy 16-os, a South Park 18-as karikát kapott. Akkor már nézzünk inkább a Rejtélyek városkája nevű sorozatból néhány részt, ez ugyanis besorolás nélküli.

Ki szűri a tartalmat, amit a gyerek láthat?
Mi változik az életkorral?

A 6-7 éves kor fordulópontot jelent, és nem csak az iskoláskor elérése miatt. A memória kapacitása megnő és ebben a korban, kb. 8 évesen kezdődik el a logikai mentális műveletek elvégzésének képessége. Itt a tárgyak, a szereplők, az események és a kontextus már kifinomultabb szűrőkön át kerül kiértékelésre és a gyerekek tudják, ami a képernyőn van az nem feltétlenül a valóság. Ettől még ijesztő lehet, ha olyasmit látnak, amit nem tudnak értelmezni, valamint a felnőtt tartalmak is komoly szorongásokat okozhatnak.

A serdülőkor előtti időszak (10-12 éves kor) az, ahol megnő a kíváncsiság az agresszív, a halállal, balesetekkel kapcsolatos tartalmak iránt és ez a tiniként egyre inkább jellemző. Logikai gondolkodásuk még fejlettebbé válik ebben a korban, a hormonális, valamint érzelmi változások impulzívvá teszi őket, de az önkontrollra és a következmények belátására való képességük gyengébb a felnőttekéhez képest. Az kortársak szerepe is megnő, és ezzel párhuzamosan elindul a függetlenedés, valamint az identitás fejlődésének a folyamata, ez pedig sok súrlódással, lázadással járhat.

Ez csak egy (video)játék?

A gyerekek fejlettségi szintje egy másik szempontból is fontos. A videojátékok a filmekhez hasonlóan ugyancsak besorolást kapnak. A PEGI-számok fő feladata a tájékoztatás és annak az elősegítése, hogy minden korosztály a neki megfelelő tartalmakhoz jusson hozzá. A mai napig hatalmas népszerűségnek örvendő Minecraft 7 éves kortól ajánlott játékok közé tartozik, a hasonlóan kedvelt Fortnite és az Overwatch 12 éves kortól, mivel hiába harcolós/lövöldözős játék, rajzfilm szerű erőszakot mutat csak be.

Ha érdekel a téma, olvasd el a Mit tegyünk, ha a gyerekünk „brutális” videojátékot játszik? cikkünket is!

A mai napig komoly, késhegyre menő vita zajlik azon, hogy az agresszív videojátékok milyen hatással vannak a tinikre. Az egyik oldal egyértelműen amellett áll, hogy az ilyen játékok miatt lesznek a fiatalok is agresszívak, hiszen rossz példát látnak, érzéketlenebbek lesznek és egyfajta világképet is ad mindez nekik. A másik oldal árnyaltabb nézőpontot képvisel. Szerintük fontos megnézni, hogy a fiatal életkörülményeiben a mindennapoknak mennyire része a verbális vagy fizikai agresszió, valamint mennyiben látnak arra példát, hogy ez megoldás a problémákra. Vagyis a környezet, az érzelmi állapot mind befolyásoló tényező és ebben a szülőknek is komoly szerepe van. Vannak azonban játékok, ahol a 18-as figyelmeztetés nagyon is reális: fontos, hogy az erőszak milyen formái láthatóak a játékban, ezek mennyire kapnak valósághű megjelenítést, milyen célt szolgál mindez és nem elhanyagolható tényező az sem, hogy online játék esetén kapcsolatba kerülhetünk-e más játékosokkal (élőszó vagy chat formájában). Erre a két legjobb példa a Grand Theft Auto sorozat legutóbbi része, ami egy nyílt világú, egy fiktív városban játszódó program, ahol a játékos fegyverekkel, emberöléssel és törvénytelen eszközökkel szerez pénzt és befolyást. A másik a Counter-Strike Global Offensive (vagy bármely más része a sorozatnak), ahol terroristák vagy elhárítók bőrébe bújva harcol egymás ellen két csapat és a másik teljes megsemmisítése, túszok kiszabadítása vagy pl. egy épület felrobbantása a végcél. Mindkét játék 18-as karikát kapott és joggal, hiába tűnik az utóbbi ártalmatlanabbnak.

Tévesen merül fel egy vitában, hogy ha „csak” rajzolt vagy pixelekből felépített emberekre lövöldözik valaki akkor ennek semmi köze a valósághoz. Ahogyan az is gyenge érv, hogy egy ilyen játék agresszívvá teszi a fiatalokat. Vannak kutatások, amik összefüggést fedeztek fel az agresszív játékok és az empátia csökkenése között, egy 2018-as kutatás azonban pont ennek az ellenkezőjét állítja. Voltak megfigyelések azzal kapcsolatban is, hogy a játékokban elkövetett törvénytelen viselkedés (pl. autólopás) éppen hogy érzékenyebbé tette a játékosokat arra, hogy a valóságban mindez következményekkel jár és kárt okoz másoknak.

Összességében elmondható, hogy mindez egy komplex jelenség része, ahol a részek és az arányok adnak ki egy összképet. A korhatárok betartása, az odafigyelés, a médiummal töltött órák száma és a tudatosság azonban mindenképpen hasznos, akár TV műsorról, akár moziról vagy játékról van szó. A tájékozottság és a tudatos használat nemcsak abban segít, hogy megfelelő tartalmakhoz férjenek hozzá a gyerekek, de a világ felfedezése és megismerése is segíthet nekik, hogy egy érdekes és izgalmas világot ismerjenek meg annak minden színével és ízével együtt.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai