Kapcsolódó cikkek
A digitális eszközök alaposan átalakították az életünket, de az életvitelünk nem változik ilyen gyorsan. Számos figyelmeztetés lát napvilágot arról, hogyha nem ügyelünk a saját és gyermekeink egészségére, sokat árthatnak, úgy testileg, mint lelkileg.
1. Az alapkérdés: mennyi idő megy el vele?
A digitális eszközöknek fontos szerepük van a tanulásban, de a szórakozásban, vagy a társas kapcsolatok fenntartásában is. Egy dolog viszont nagyon nem mindegy: mennyi időt tölt a képernyő előtt a gyerek, akár a felnőtt. Mennyire válik a „gép” az élet központjává, a kikapcsolódás egyetlen formájává? Létfontosságú, hogy legyen korlátja az online időnek, és legyenek szívesen végzett más, offline tevékenységek. Ne szoruljon háttérbe a sport, a pihenés, a munka, az iskola, és a személyes találkozás az online élet miatt. A szülő szerepe ebben persze nem csak az, hogy formális korlátokat szabjon és azokat betartassa, hanem az is (sőt, főleg az), hogy példát mutasson, és ő maga is megteremtse az online és offline tevékenységek egyensúlyát.
2. A fizikai aktivitás elengedhetetlen!
Amikor az online világ egyhelyben ülve is rengeteg információt és szórakozást kínál, akkor még fontosabb, hogy rendszeresen időt szánjunk a fizikai aktivitásra. Az ülő életmód rendkívül káros, és az elhízás is világszerte népbetegség-számba megy. Éppen ezért a gyerekek és a felnőttek életében is lényeges, hogy rendszeresen felálljunk az íróasztal mellől. Ha a gyerek nem sportol versenyszerűen, akkor is rendszeresen kiránduljunk, járjunk játszótérre, uszodába, focizzunk, fussunk, sőt időnként tegyük le az autót és gyalogoljunk. Ebben is minden szónál többet ér a példamutatás: a fitt szülők általában a gyerekeiknek is átadják a mozgás szeretetét, de akár a rendszeresen sportoló gyerek is meghozhatja a szülei kedvét a sporthoz.
Tipp: A "Ki tett meg ma több lépést?" akár családi háziverseny is lehet és jó ösztönző arra, hogy mozgólépcső és lift helyett inkább lépcsőzzünk, vagy egy villamosmegállónyit sétáljunk.
3. A lelki egészség is fontos
Soha annyi szó nem esett a lelki egészségünk ápolásáról, mint az utóbbi évtizedekben. Ez egyrészt örvendetes, mert végre az érdeklődés középpontjába került az a tény, hogy az egészség nem korlátozódik a fizikai síkra. Másrészt a digitális világban megsokszorozódtak a fiatalok lelki egészségére leselkedő veszélyek – gondoljunk csak az online zaklatásra vagy a közösségi média okozta önbizalom-problémákra. Ezekről mindenképpen beszélnünk kell a gyerekeinkkel, és arra is oda kell figyelni, nem változik-e meg hirtelen a viselkedésük. Utóbbi esetben az online világból érkező stresszhatásra is gondolnunk kell.
4. Előtérbe került a stresszoldás!
A modern világ stresszéért nem maga a digitalizáció felelős, de az biztos, hogy az állandó elérhetőség, a kimaradástól való félelem, és úgy általában az életritmus felgyorsulása hozzájárul ahhoz, hogy a mai ember stresszesebb, mint a korábbi generációk. Épp ezért elsődleges fontosságú, hogy – megint csak főként nem szavainkon, hanem saját példánkon keresztül – megmutassuk a gyerekeknek, hogyan oldhatják fel a feszültséget egészséges, építő módon, sporttal, jógával, meditációval, élvezetes, kreatív tevékenységekkel.
5. A pihenés időpocsékolásnak tűnik, pedig egyáltalán nem az!
A felgyorsult életritmus és a rengeteg hozzáférhető információ azt is magával hozta, hogy a pihenés szinte időpocsékolásnak tűnik – úgy a fiatalok, mint a felnőttek szemében. Pedig a kialvatlanság hosszú távon testre és lélekre is rendkívül káros hatással van. Arról is sok szó esik, hogy a digitális eszközök képernyőjének kék fénye megzavarhatja a pihenést. Épp ezért fontos, hogy a családban világos és mindenki által betartott szabályok legyenek a lefekvésre vonatkozóan.
Tipp: A legegyszerűbb és talán a legkönnyebben betartható szabály, hogy étkezés közben nincs telefonozás és ez nem csak a gyerekekre vonatkozik, hanem a szülőkre is.
6. Új eszközök – régi értékek
A digitális világ nem érvényteleníti a régi értékeket: az őszinteséget, a korrekt vitára való készséget, az elővigyázatosságot. Érdemes minél többet beszélgetni a gyerekekkel arról, milyen tartalmakat lehet megosztani nyíltan, vagy akár privát üzenetben, milyen szabályok vonatkoznak a kommentelésre, hogyan lehet megelőzni az online zaklatást, és miért kell minden esetben szólni róla a felnőtteknek. És persze ebben az ügyben sem kerülhető ki a szülői példamutatás: csak úgy lehetünk hitelesek, ha mi magunk is betartjuk ezeket.
7. Az offline barátság sem vesztette el a fontosságát
Bár az online barátságok adott esetben semmivel sem rosszabbak, mint az offline kapcsolatok, ha a gyerekek fizikailag is közel élnek egymáshoz, érdemes a gyakori személyes találkozásra bátorítani őket. Nem baj, ha online is tartják a kapcsolatot, de legyen meg a helye és az ideje a közös sportnak, játéknak.
8. Használjuk az egészséggel kapcsolatos információforrásokat és applikációkat
Az internet az egészséggel kapcsolatosan is remek információforrás. Persze nagyon fontos, hogy ne az álhíreknek, hanem az ellenőrzött forrásból származó információknak higgyünk, éljünk a kételkedés jogával, és merjük több oldalról is ellenőrizni az információkat. Ugyanakkor bátran élhetünk az online kalóriatáblázatok, a vízfogyasztásra figyelmeztető appok, vagy akár a videós online edzésprogramok lehetőségeivel.
9. Ne tegyünk egyenlőségjelet az eredményesség és a technológia közé
Bár a digitális eszközök fejlesztésének egyik célja az eredményesség növelése volt, világosan látszik, hogy a hatékonyság sokaknál nemhogy nőtt volna, inkább csökkent a használatukkal. Az okostelefonok ugyanis remek figyelemelterelők, és sokszor nem segítik a koncentrált munkát, tanulást. Ezt is érdemes világossá tenni a gyerek előtt!
