Hogyan védhetjük meg gyerekeinket Momótól, az ijesztő horrorlénytől?

Hogyan védhetjük meg gyerekeinket Momótól, az ijesztő horrorlénytől?

Myreille | Olvasási idő: 3 perc
Myreille
42 éves
2 gyerek édesanyja

Jelenleg nem tudjuk, hogy ki és milyen céllal keltette életre Momót, a Whatsapp horrorlényét, csak azt tudjuk, hogy a gyerekek mobilozás közben találkozhatnak vele, egészen pontosan rémisztő fotójával és üzeneteivel. Matusek M. Zsuzsanna internetbiztonsági szakértővel beszélgettünk arról, hogy mit tehet a szülő, ha a gyereke üzenetet kap Momótól és milyen prevenciós lépéseket lehet és kell megtenni.

Mit az, amit biztosan tudunk Momóról?

Matusek M. Zsuzsanna: Momo félelmetes, ijesztő és torz figura. Gyermeki szemmel rettenetes, rémálomba illő. Midori Hayashi készítette, azt a szobrot, ami az üzenetek avatárja lett és az nem tudni, hogy ki és miért küldte az első Momós üzenetet. Mögöttes tartalomról és szándékról jelenleg nem tudunk, csak azt látjuk, hogy félelem és pánikhullám söpör végig a világon. Jelen pillanatban álhírként kezeljük a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat Safer Internet programjában, ugyanakkor a jelenséget nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert roppant veszélyes.

Matusek M. Zsuzsanna
Matusek M. Zsuzsanna
Hogyan terjednek az üzenetek?

Matusek M. Zsuzsanna: 20-30 évvel ezelőtt a gyerekek képeslapokat küldöztek egymásnak, „mert ha nem küldöd tovább ezt az üzenetet, akkor nagy balszerencse ér”. Nem okvetlen tudtad, hogy kitől kaptad az üzenetet, de semmiképpen se vállaltad volna magadra az önsorsrontást, így mit árthatok alapon tovább küldted. A kisgyerekek és olykor a felnőttek is, elhiszik az ilyen felhívásokat. A 21. században viszont képeslapok helyett Facebook és Whatsapp üzeneteket küldenek a gyerekek egymásnak. Bedőlnek Momó üzenetének és tovább is küldik. Ezért igazán veszélyes, ráadásul a rémisztgetés és a pánik iszonyú gyorsan terjed.

Fel lehet készíteni a gyerekeket ilyen üzenetekre?

Matusek M. Zsuzsanna: Nem csak lehet, de ahogy a jelenség mutatja fel is kell készíteni a gyerekeket az ilyen jellegű üzenetekre és tartalmakra. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos a szülő-gyerek kapcsolat, hogy a gyerek tudjon kihez fordulni a problémáival. A mobilozás általában kritikus pont, mert a gyerek mindig „túl sokat mobilozik”, de a gyereknek tudnia kell, hogyha olyan tartalmú üzenetet kap, amitől fél, retteg, akkor fordulhat a szülőhöz, nem fog büntetést kapni, hanem a szülő segíteni fog neki.

Mit mondjunk a gyerekeknek?

Matusek M. Zsuzsanna: Ha eddig nem beszélgettünk arról, hogy bizony lehetnek hamis és félelmetes üzenetek élőszóban és digitális üzenetben is, akkor ideje most megtenni. Sőt, azt is elmondani, hogy ezeknek az üzenetek nem szabad azonnal bedőlni, ha nem tudja a gyerek a hitelességét ellenőrizni, akkor forduljon a szülőhöz, mutassa meg egy felnőttnek az üzenetet, amit kapott. Nagyon fontos, hogy ezeket az üzeneteket nem szabad tovább küldeni, terjeszteni. A tömeges félelem- és pánikkeltés ugyanis nem csupán rosszízű tréfa, hanem bűncselekmény is.

Joggal merülhet fel a gyerekben a kérdés, hogy elég rákeresni Momóra az interneten és elég valóságosnak tűnik Youtube videókban tűnik fel és fiatalok számolnak be róla…

Matusek M. Zsuzsanna: Ez a jelenség is olyan, amiről beszélni kell a gyerekkel és meg kell tanítani a kritikus gondolkodásra. Meg kell tanulniuk, hogy az iskolaudvari vagánykodásból sem hiszünk el mindent, így az interneten sem dőlünk be mindennek. Ám miközben azt keressük, mennyi igaz és mennyi nem Momóról, nem szabad figyelmen kívül hagyni az igazi veszélyt, hogy a rémisztő figura az ijesztő üzeneteivel traumatizálhatja a gyerekeket és ettől meg kell védenünk őket.

Ha segítségre van szükséged, akkor vedd fel a kapcsolatot a www.saferinternet.hu, vagy a www.kek-vonal.hu munkatársaival, vagy hívd a Kék Vonalat: 116-111.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai