Kapcsolódó cikkek
Ha az online gyerekjátékok az egészségesnél nagyobb szerepet játszanak a gyerek életében, a szülő befolyása és felelőssége a legfontosabb. Mint bármely más élvezetforrásnál, mint például a cukorfogyasztás vagy a tévézés, nem lehet eléggé hangsúlyozni a szülő befolyását a gyerek életvitelébe.
Amikor túlzott játékszenvedélyről beszélünk gyerekek esetében, gyakran kistinikre, vagy tinikre gondolunk, pedig ennél már sokkal fiatalabb korban kialakulhat. A kétéves gyerek, akit mindig a telefonnal foglalnak le és emiatt visítva a földhöz csapkodja magát, amikor nem kapja meg az anyja vagy apja okostelefonját, a kisiskolás, aki minden nap a szobájába elvonulva játszik, és más játék már untatja, már ugyancsak a veszélyes vizeken evez. A lényeg az, hogy kortól, nemtől és családi háttértől függetlenül a gyerek életében a játék olyan nagy szerepet kap, ami veszélyezteti a fejlődését, és károsan befolyásolja a mindennapi tevékenységeit.
„Tízéves fiam, minden nap, ahogy hazajön az iskolából, leül a számítógéphez, és a barátaival játszik rajta online. Sajnos ez miattam alakult így, annyira lefoglaltak a teendőim, hogy nem figyeltem eléggé, mit csinál a gyerek a szobájában délutánonként. Egyszerűbb volt nem foglalkozni azzal, hogy miért van csönd, örültem, hogy nem zavar a gyerek a munkában. Most meg már talán késő…”
– panaszkodik Zsuzsa, aki csak nemrég szembesült vele, hogy mennyi időt tölt a gyereke a számítógép előtt. Mint minden függőségnél, a játékfüggőség esetében is sokkal könnyebb a megelőzés, mint a későbbi leszoktatás, ezért jó tudni, mit tehet a szülő azért, hogy a gyerek ne váljon játékfüggővé.
Ne használd a játékokat bébiszitternek!
Teljesen természetes, hogy le akarod foglalni az izgő-mozgó gyereket hosszabb autókázások alatt, repülőutakon, vagy egy esős hétvégén, sokan teszünk így. De ez ne legyen mindennapos dolog! Ha a kisgyermeked az etetések vagy étkezések alatt, a rokonlátogatásokon, vendégségben, étteremben, a bevásárlókocsiban, vagy akár a babakocsiban is mindig játékkal van elcsendesítve, elzombítva, az hosszú távon befolyásolhatja kreativitásának, fantáziatevékenységének alakulását, vagy alapul szolgálhat a későbbiekben a hasonló helyzetek kitöltésére, mindamellett, hogy a gyereket élményektől fosztja meg. Lehet, hogy neked rövid távon könnyebb, ha a gyerek csendben elücsörög magában és soha meg se nyikkan, de így nemcsak, hogy nem tanulja meg máshogyan elfoglalni magát, de képtelen lesz várni, vagy ellenni a számtalan alkalomkor, amikor erre majd szüksége lesz az életben.
Beszélj vele az online gyerekjátékok és a kütyükről!
Már egy óvódás korú gyerek is meg tudja érteni, hogy vannak olyan dolgok, amiknek szabott helye van az életünkben, és ha túlzásba visszük őket, akkor károsak lesznek. Ennek a témának a megbeszélése nem egy egyszeri alkalom kell, hogy legyen egy nagyobb gyerekkel, hanem egy olyan üzenet, ami mindenféle életkorban előjön a családban, mindig a gyerek akkori értelmi szintjének megfelelő stílusban. A témát meg lehet beszélni akkor is, ha a gyerek reggelire, ebédre és vacsorára is fagyit kér, és akkor is, amikor nem akarja abbahagyni a játékot. Ha úgy érezzük, hogy mi magunk visszük túlzásba a játszást, azt is kimondhatjuk hangosan. „Most ezt jobb, ha abbahagyom, mert már alig látok ki a szememből.” Semmiből nem tanul a gyerek jobban, mint ha megfigyelheti a szülő viselkedését és önkontrollját.
A játék szabadidős elfoglaltság legyen, ha már minden más feladat el van végezve!
A játék nem veheti át azoknak a teendőknek a helyét, amiket a gyereknek el kell végeznie. Például házi feladat-írás, és összepakolás után engedjük csak neki a kütyüzést. Így megtanulja a játékot a megfelelő helyen kezelni az életében. Ha csak prédikálsz, ez sem működik, ezért kell kezdeni a jó példával: „Sosem lesz vacsora, ha a Tom macskát nyomkodjuk egész délután!”
Szabjál limiteket!
Ha a gyereked túl sok időt tölt az xBox-on, az okostelefonon, vagy a számítógépen, a gyakran csak úgy lehet visszaállítani az egyensúlyt, ha korlátokat szabsz neki. Ez a korlát lehet egy napi határérték, például maximum fél, vagy egy óra. Lehet a játékot a hét bizonyos napjaira is korlátozni, amikor nincsenek különórák. A lényeg az, hogy ha a gyerek mégis túllépi a napi korlátozást, akkor ennek legyenek következményei. „Fontos, hogy a keretek előzetes megállapodás szerint legyenek kijelölve, ne utólagosan ad hoc jelleggel, amikor esetleg már a tanulás rovására ment” – mondja Lengyel Valéria pszichológus.
A játék eldugása
Ez csak kisebb gyerekeknél működik, de náluk nagyon jól. Ha a pici hozzá van szokva, hogy mindig az asztalon várja az iPad, vagy a táskádban van az okostelefon, akkor ugyancsak meglepődik, ha nem találja ott. Lehetséges, sőt, szinte biztos, hogy hisztizni kezd, de megfelelő felkészüléssel hamar el lehet terelni a figyelmét, és mással lefoglalni. A tapasztalatok szerint egy 4-5 éven aluli gyereket három nap alatt teljesen le lehet szoktatni arról, hogy mindig a játékon lógjon. Azután persze kettő perc alatt vissza is tud szokni, ha elfeledkezel magadról, és megint a könnyebb utat választod, mert mondjuk békében akar vacsorázni.
Mutass jó példát!
Nem szabad alulbecsülni a szülői példát. Ha játékfüggő vagy, és egy verőfényes szombat délelőtt is inkább bent nyomogatod a gépet, sajnos nem meglepő, ha a gyereked is csak azt akarja csinálni. A legjobb, legolcsóbb és legkönnyebb útja a játékfüggés elkerülésére az egyéb gyerekprogamok, és a közös családi programok, ha lehetséges, akkor szabadtéren. Focizás, szánkózás, cigánykerekezés közben nem lehet kütyüket nyomkodni.
