Ahhoz, hogy fel tudjunk készülni az online világ veszélyeire és meg tudjuk tanítani gyermekeinknek a biztonságos internethasználatot, fontos lenne, hogy ehhez a tudásunk is meglegyen. Sok szülő viszont egyelőre nem nyitott az ismeretbővítésre - állapítható meg a Vodafone Back to School nevű pályázatának tapasztalatai alapján. Hogyan tudjuk segíteni gyermekeinket a biztonságos internethasználat megtanulásában, ha mi sem vagyunk kellően tájékozottak?
„Az a természetes, hogy magam is elmélyedek abban, amit a gyereknek akarok tanítani. A pályázat előtt is sokat túrtam a netet, a lányommal is beszélgettünk a téma sokféle részéről, de rendezettebben, szakértőtől is kíváncsi voltam a részletekre”
- mesélte az egyik résztvevő édesanya, aki számára egyébként az volt a legmeglepőbb, hogy mennyiféle helyen lehet segítséget kérni vagy bejelentést tenni internetbiztonsági ügyekben.
Back to School A Vodafone 2017-es pályázatán kvízkérdésekre adott válaszok beküldésével vehettek részt a szülők. A játékban a nyertes pályázó magának és a gyermeke osztálytársai szüleinek nyert internetbiztonsági előadást, melyet a Safer Internet oktatói tartottak meg.
A nyilatkozó édesanya nem változtatott jelentősen a netbiztonság érdekében az addig kialakított szabályokon vagy életvitelen az előadás után: továbbra is a nyíltságot, őszinteséget és az odafigyelést tartja a legfontosabbnak. Eszébe sincs a gyereke háta mögött figyelőprogramot telepíteni, és egy nagykamasz szerinte eléggé érett lehet arra is, hogy maga válogasson kritikusan a tartalmak között. Mint elmesélte, otthon a gyerekkel közösen nézték meg a Facebookon látható internetbiztonsági klipet, ahol az álprofilok és a mögéjük rejtőző rossz szándékúak elleni védekezésről volt szó.
„Az meg egyenesen nevetséges, hogy sok szülő látványosan tudatlan, ugyanakkor látványosan magabiztos is. Állítják, ha szükség lenne rá, képesek feltörni a gyerekük Facebook-fiókját, de az alapfogalmakat sem ismerik. Szeretném, ha a szülők nyitottabbak lennének a szakértők meghallgatására, ne gondolják, hogy már „mindent tudnak”. Fontos lenne, hogy kicsit elmélyedjenek a témában és folyamatosan tájékozódjanak. Például én is összegyűjtöttem azoknak az oldalaknak, fórumoknak az elérhetőségét, ahol hasznos információt találok a jövőben is"
- tette hozzá.
„Az előadás remek volt, azt különösen értékeltem, hogy interaktív jelleggel történt, tehát az ott megjelent hallgatóságot aktívan bevonták a helyzetek elemzésébe. Amely helyzetek persze érthetően sarkítottak, a gyerekek által tapasztaltakhoz képest „élesebbek”, felnagyítottak voltak az oktatás célját kidomborítandó, de azért cseppet sem elképzelhetetlenek.”
– mondta egy apuka abban az iskolában, ahol több nyolcadikos osztály is részt vett az előadáson. Szerinte jobban kéne „sulykolni” az ismereteket, több alkalommal, akár más témával, más tantárgyakkal is összekötve. Nem is beszélve a jelenlegi informatika tantervről, ami viszont szerinte kevésbé életszerű, és sokkal, sokkal többet kellett volna a netes biztonságról beszélni. Véleménye szerint ez az egyetlen előadás is jobban összeszedte a tudnivalókat.
Az (egyébként informatikus) édesapa elmondta, hogy az előadás elsősorban nem „technikai” jellegű volt, a veszélyeknek főleg a „szociális” oldalát emelte ki. Pont ezért az informatikai előképzettséggel nem rendelkezők számára is befogadható volt.
„Az internet mintha nem a valóság lenne, és az ott érzékelt veszélyek is sokak számára nem megfogható, nem valós veszélynek tűnnek. Pedig ugyanazok és ugyanannyira lehetnek veszélyesek ott is, mint valaki, aki a kihalt utcán akar ránk támadni”
- vélekedett az informatikus apa. Szerinte sok tini láthatóan nem törődik a kockázatokkal, aki látja a Facebook-aktivitásukat, erről könnyen megbizonyosodhat. Maga az internet elérés viszont olyan fontos számukra, hogy sokan „bármi áron” hozzájutnak, igyekeznek megszerezni vagy akár feltörni a wifi-jelszót, ha másképp nem megy. És azzal sincsenek feltétlenül tisztában, mit lehet, mit érdemes, mit nem ajánlott, esetleg mit büntetendő tenni az adatokkal.
A „szakértő” és a „laikus” szülő is egybehangzóan állította: a gyerekek internetbiztonság-tudatosságát csak úgy lehet erősíteni, ha a szülők és a tanárok is jelentősen növelik ismereteiket. Miközben épp a szülők csoportját a legnehezebb elérni, akik elfoglaltságra hivatkozva térnek ki a segítség elől. De a tanárok se rendelkeznek elegendő naprakész, gyakorlati ismerettel, miközben a kamaszok leginkább a rendszeres, következetes példamutatással lennének hatékonyan taníthatóak.