Emojikkal egyértelműbbek az online parák?

Emojikkal egyértelműbbek az online parák?

Myreille | 2019.03.26 | Olvasási idő: 5 perc
Myreille
42 éves
2 gyerek édesanyja

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „Online Parák” kampányában gyakran használt emojikat mutat kétféle kontextusban: az egyikben a jelentésük ártalmatlan, a másikban bántó, sértő, fenyegető. Az elsősorban 11-16 éves gyerekeket célzó hirdetések nemcsak a problémák felismeréséhez, de a kezelésükhöz is adnak útmutatást. Az Internet Hotline-on gyorsan és névtelenül be lehet jelenteni a jogsértő netes tartalmakat, a hotline munkatársai pedig közreműködnek ezek eltávolításában, vagy tanáccsal segítik a bejelentőt.

Mást is jelenthet?

Sokszor úgy tűnik, hogy a gyerekek otthonosan mozognak a digitális eszközök és az újmédiás tartalmak világában, gyakran mégis bizonytalanul ítélik meg saját online cselekedeteik közösségi, etikai, akár jogi vonzatait. Ebből a helyzetből fakadó kettőséget jelenítik meg a kampány plakátjai is: a gyerekek által szívesen használt emojik is lehetnek a szövegkörnyezettől, beszédhelyzettől függően bántó vagy jogsértő megnyilatkozások. Ezek az online parák.

Online parák

Fontos megjegyezni, hogy nem a digitális közeg, nem az új kommunikációs forma hordozza a megfélemlítést, az online parákat, hanem az indulatos, bántó szándékú, vagy akár csak átgondolatlan online megszólalások.

Online zaklatást és uszítást is tapasztalnak a gyerekek

Az NMHH 2018-as, átfogó kérdőíves, személyes interjún alapuló kutatást bonyolított le 2000 gyermekkel (7-16 évesekkel) és szüleikkel a médiahasználati szokásaikról, és azokról a szabályokról, amelyeket a családok alkalmaznak, hogy mederben tartsák a gyerekek médiajelenlétét.

A kutatás nyilvánosságra hozott részében az interneten található sértő tartalmakról szerzett tapasztalatokról is érdeklődtek. Az eredmények szerint az online megfélemlítésnek (cyberbullying) leginkább kitett csoportnak a 15-16 éves lányok bizonyultak, 27%-uk arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben előfordult velük olyan eset, amely internetes megfélemlítésnek tekinthető.

A magyar gyerekeket az online gyűlöletbeszéd sem kerüli el. A kutatásban részt vevők 23%-a találkozott az elmúlt egy évben olyan tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, amelyek származásuk, szexuális hovatartozásuk, vallásuk vagy fogyatékosságuk alapján diszkrimináltak társadalmi csoportokat. Az életkor emelkedésével párhuzamosan egyre magasabb az ilyen tartalmakkal szembesülők aránya.

A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar gyerekek milyen adatokat osztanak meg magukról online. A válaszok szerint a kutatásban megkérdezett legidősebb gyerekek (15-16 évesek) 35%-a legalább négy információt megad magáról a közösségi felületein. Jellemzően megadják a nevüket, korukat, iskolájuk nevét, általában az e-mail címüket is, valamint képet is megosztanak magukról. Online jelenlétükben az elérhetőség és a megmutatkozás igénye gyakran felülírja a biztonsági megfontolásokat.

Az Internet Hotline plakátjai a kiemelt problématerületre figyelmeztetnek: az internetes (vagy online) megfélemlítésre, az uszító tartalmakra, az adathalászatra, a személyes adatokkal való visszaélésekre és a hozzájárulás nélkül közzétett, megosztott tartalmakra.

Online parák

 

Létezik hatékony segítség!

A 2011 óta működik az Internet Hotline (IH) az NMHH jogsegélyszolgálata, amely internetes jogsérelmek megoldásában segít a bejelentőknek. Az ügyintézés nem hatósági eljárás, a hatóság levélben kéri fel a jogsértő tartalmak eltávolítására a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatókat. A hotline több mint négyezer bejelentést fogadott, tapasztalatai szerint a jogsértő tartalmak eltávolításában a magyar tartalom- és tárhelyszolgáltatók kiemelkedően együttműködőek, az esetek túlnyomó többségében hozzáférhetetlenné teszik a kifogásolt tartalmat. 

Az Internet Hotline nem gyűjt adatokat a bejelentőiről, akár névtelenül is segítséget kérhet bárki.

Para vagy sem?

2019 év elején microsite (nmhh.hu/para) indult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Internet Hotline jogsegély-szolgálatának gondozásában. Az oldal célja, hogy gyakorlati tanácsokat adjon a gyermekeknek és a szüleiknek arról, mit tehetnek, ha internetes megfélemlítést tapasztalnak, ha valaki jogszerűtlenül osztott meg róluk bármilyen formátumú tartalmat, ha erőszakos anyagokkal találkoznak vagy valaki visszaél a személyes adataikkal. Az oldal lépésről lépésre, illusztrációkkal mutatja be azokat a jelentési lehetőségeket, amelyekkel a gyerekek a legnépszerűbb közösségi felületeken - a Facebookon, a YouTube-on, az Instagramon, a Snapchaten, a Twitteren és a Viberen - megvédhetik magukat; ahogyan törölhetnek, jelenthetnek egy-egy parás bejegyzést, fényképet, videót, vagy letilthatnak egy zaklató felhasználót.

Minden online szereplőnek (szülőknek és gyerekeknek egyaránt) érdemes arra törekedni, hogy tisztában legyen cselekedeteinek etikai vagy akár jogi vonzataival. Figyelnünk kell a kommunikációnkra, személyes adatainkra és mások ránk bízott tartalmaival – például képeivel és videóival – is mindig körültekintően kell bánnunk.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai