A képernyő előtt nem fejlődik a kisgyerek agya?

Ahogy egyre népszerűbbek és elterjedtebbek az okoseszközök, a területet érintő kutatások száma is folyamatosan nő. Hatásokat, szokásokat, összefüggéseket keresünk, legyen szó biológiai, pszichés vagy a társadalom egészét érintő jelenségekről. A kisgyerekek kiemelten fontos csoportnak számítanak itt (is), hiszen új jelenségek hatásait szeretnék megtudni, ráadásul éppen ez a korcsoport tud a legkevesebbet keveset tudnak elmondani arról, hogy miként befolyásolja vagy alakítja őket a képernyő előtt töltött idő. A készségek, képeségek, az agyi struktúrák fejlődése terén végzett vagy épp a tanuláshoz, alváshoz kapcsolódó kutatások ezért kiemelten fontosak, de hozzá kell tenni, hogy számos nehézsége ütköznek, így óvatosan kell bánnunk az eredményeikkel is.

Hogyan hat napi 1 óránál több képernyőidő?

Egy 2019 novemberében publikált kutatás arra kereste a választ, hogy a képernyő előtt töltött, az ajánlott maximum napi 1 óránál több idő vajon káros hatással van-e a gyerekek agyfejlődésére.

A kutatók összesen 47, 3 és 5 év közötti gyereket vizsgáltak MRI-vel és arra a következtetésre jutottak, hogy akik túllépik az ajánlott 1 órás keretet, azoknál a fehérállomány lassabban fejlődik.

Az agy fehérállománya azért fontos, mert az olvasásban, a kognitív képességek fejlődésében és a nyelvtanulásban is lényeges szerepe van.

Gyorsan összejön a napi 1 óra a képernyő előtt!

A képernyők manapság hordozhatóságuk miatt bárhol nálunk (vagy a gyerekünknél) lehetnek, az autóban, az asztalnál, de még a buszon, sorba álláskor vagy abban az 5 percben is, amikor épp nem figyelünk.

A kutatás során a gyerekek egy kognitív tesztet is kitöltöttek, emellett pedig a szülőket is megkérdezték számos dologgal kapcsolatban: a gyerek mikor jut hozzá az okoseszközökhöz (autóban, étkezés közben, lefekvés előtt pl.), milyen gyakran (hány éves korától kezdve, naponta hány órát, lefekvés előtt mennyivel?) és milyen tartalmat fogyaszt (ő maga választja ki, van-e közötte erőszakos tartalom vagy zenés, éneklős esetleg oktató jellegű). Fontos részét képezte a tesztben annak a felmérése, hogy a gyerek egyedül van-e a képernyő előtt, vagy szülő társaságában, akivel a látott tartalmakat meg is beszélik.

A kutatásban részt vett gyerekek átlagosan 2 óránál többet töltöttek képernyő előtt, de volt olyan is, aki akár napi 5 órát is.

A teszt után az MRI felvételeken három fehérállomány pályát figyeltek főként, amelyek az nyelvhasználathoz, a tárgyak gyors megnevezéséhez, valamint a vizuális képalkotáshoz kapcsolódnak.

Ezek alapján találtak a kutatók összefüggést a képernyő előtt töltött idő és a fehérállomány lassabb fejlődése között.

A gyerekek fejlődését nem csak egy-egy tényező befolyásolja

Kutatások és tanulmányok már korábban is találtak már összefüggést a tévénézés és a viselkedési zavarok, a felborult evési szokások, a figyelemzavar vagy az alvászavar között. Ennek csak egy része a képernyőn látott (pl. korhatár feletti tartalmak) hatása, ugyanis jelentőséggel bír a gyerekeket érő ingerek milyensége, intenzitása, jellege is, amit ők még nem képesek jól feldolgozni vagy megszűrni.

A korai élmények és a tapasztalatok komoly mértékben alakítják és formálják a gyerekek fejlődését és készségeit, azonban az őket érő hatások közül a képernyő előtt töltött idő és az azon látottak egy csupán.

Fontos azt is megemlíteni, hogy ezek az eredmények nem arról szólnak, hogy akik sokkal több időt töltenek képernyő előtt, azok agysérülést szenvednek, és a kutatás mintája is meglehetősen kicsi ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonhassunk le általa, hiszen az agy fejlődését számtalan tényező befolyásolja. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a képernyő, mint fejlesztő közeg, önmagában túlságosan passzív ahhoz, hogy az agy megfelelő mértékben és ütemben fejlődjön általa – emellett fontos tevékenységektől, programoktól és változatos élményektől veheti el az időt.

A digitális eszközök kikerülhetetlenek, a mindennapok részei, a gyerekek hasznos kompetenciákat sajátíthatnak el általuk, de mint mindenben, itt is fontos a mértékletesség, a keretek és a tudatosság. Szülőként a mi felelősségünk, hogy a gyerek korának és érettségének megfelelő szokásokat, szabályokat alakítunk ki, így odafigyeljünk arra is, mennyi időt töltenek a képernyő előtt és eközben milyen tartalmakat fogyasztanak, mit csinálnak.

Ajánlott cikk

Családi digitális szerződés nélkül ma már nem lehet gyereket nevelni?

Nem könnyű, de szülőként a digitális életben is irányt kell mutatni a gyerekeinknek. Ezekre a területekre figyeljetek, amikor a család digitális szabályait megalkotjátok!