A gyerek szeret videojátékokkal játszani. Aggódjon a szülő?

A gyerek szeret videojátékokkal játszani. Aggódjon a szülő?

Tóth Dániel | 2018.04.18 | Olvasási idő: 5 perc
Tóth Dániel
32 éves
1 gyerek édesapja

A WHO 11. alkalommal adta ki a betegségek nemzetközi osztályozásának listáját (az ICD-t). Ez az első alkalom, hogy a mentális betegségek listájára felkerült a videojáték-függőség is. De hol kezdődik a függőség? Hol a határ szórakozás és függőség között? Csak árt vagy vannak előnyei is a videojátékoknak?

Tóth Dániel a témára szakosodott pszichológus bevallottam szeret videojátékokkal játszani, nem tartja őket ördögtől való dolognak, ám az előnyök mellett tisztában van a veszélyekkel is. Az ő írása következik.

Probléma, ha videojátékkal játszik a gyerek?

A probléma elsősorban nem az, hogy a fiatalok videojátékokkal játszanak, hanem az, hogy miközben a szülők és tanárok gyakran vért izzadva próbálják a mai gyerekeket úgy nevelni, ahogyan őket is nevelték, a legújabb technológiai vívmányok olyan gyorsan terjedtek el, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Csak kevesen kapcsolják össze a kettőt és vonják le az elkerülhetetlen következtetést: a nevelésnek is alkalmazkodnia kell a digitális fejlődéshez.

Mit jelent az újfajta nevelés?

Minden iskolában van osztályfőnöki óra, ahol beszélgetni szoktak az élet dolgairól, ám ritkán beszélgetnek el a tanárok a gyerekek játékokban szerzett élményeikről. Érthető, hiszen sok tanár inkább rémülettel reagál, amikor meghallja, hogy Pistike, hogyan robbantotta fel a rendőröket a GTA játékban, Klári karaktere hogyan csókolózott a Simsben, és ugyan ez a helyzet az otthon is. Szinte minden törődő szülő megkérdezi a nap végén a gyermekétől hogy hogy telt a napod, vagy mi volt ma az iskolában, de kevesen kérdeznek rá, hogy mi történt a virtuális térben, pedig a fiatalok pszichéje számára mindaz, ami a képernyő túloldalán történik, ugyan olyan fontos tud lenni, mint bármi más, ami a régi jó 3D-s világ.

Milyen pozitív hatásai vannak a videojátékoknak?

A játékoknak számos pozitív hatása van. Fejleszthetnek megannyi készséget a reakcióidőtől kezdve a szem-két koordinációig, de akár még társas készségeket is lehet általuk pallérozni, mint a kooperáció vagy a vezetői képességek. Az is fontos hogy a játékosság felbecsülhetetlen erő. Kutatási eredmények igazolták már, hogy a rendszeresen videojátékokkal játszó fiatalok kreatívabbak tudnak lenni nem játszó társaiknál, hiszen a játék segít megőrizni azt a fajta felszabadult gyermeki játékosságot, ami a kreativitásnak elengedhetetlen előfeltétele és amiről az iskola, sajnos, gyakran inkább leneveli a fiatalokat. Arra is egyre több kutatási eredmény és tapasztalat van, hogy a digitális kütyük segíthetnek megbirkózni az élet nehézségeivel olyan formán, mint egyfajta testi-lelki fájdalomcsillapító, mert a videojáték mindkettőre alkalmas. Ugyanakkor ebben rejlik a veszélye is.

Tóth Dániel a Pszichológus Pasi, aki a pszichológia új, még kiforróban lévő területére, az online és a virtuális témakörökre specializálódott. Munkája során rendszeresen találkozik azzal, hogy a gyors technológiai fejlődés miatt milyen kihívásokkal kell szembesülniük a szülőknek és a pedagógusoknak. Ismeri a digitális világ előnyeit, ő maga is szívesen játszik videojátékokkal, érti a gyerekeket, ám a pozitívumok mellett tisztában van a nehézségekkel és a veszélyekkel is.

Mit jelent a videojáték-függőség?

Ahogy az alkoholra és gyógyszerekre már van kultúránk, tudjuk, hogy fontos a mértékletesség és észrevesszük, ha valaki nem tudja tartani a kereteket és problémássá válik a fogyasztási szokása, a digitális dolgokkal kapcsolatban ez még nem ilyen kiforrott. A játék sokaknak szórakozás. Sokaknak kikapcsolódás. Sokaknak feltöltődés. Egyeseknek menedék, és van, akinek egyenesen menekülés. A szorongás és depresszió tüneteinek csökkentésére a lelki fájdalom csillapítására ugyanúgy alkalmas lehet, mint a pirula, és majdnem ugyanúgy hozzá is lehet szokni. No, nem fizikai, hanem pszichológiai szinten. A problémás felhasználónak a játék már nem öröm, vagy szórakozás, hanem egyenesen kényszer. Annak hiányában elvonási tünetek jelentkeznek, ami a deprimáltságtól akár az agresszív viselkedésig terjedhet, és a játékért ilyenkor már annál fontosabb dolgokat is hajlandó feláldozni az illető. Az iskolai tanulmányok elsők között kerülnek feláldozásra. Persze a fiatalok arra is hajlamosak, hogy hanyagolják a házi feladatot, ha érdekes filmet, vagy regényt találnak, ami rendben is van, egy ideig. Ám ha ez tartóssá válik, és emellett a korábbi hobbik, barátok, evés, vagy alvás kerül hanyagolásra, az már sok problémát eredményezhet.

Mit tehet a szülő?

A legfontosabb az, hogy minél többet kommunikáljunk a fiatalokkal. Lehet, hogy első körben nem értjük, hogy mi az a cs, lol, meg wow, de nem baj, elmagyarázza a gyerek, vagy utánanézhetünk a neten. Az, a fő, hogy meglegyen a kapocs. Ha eddig szidtuk és tiltottuk, akkor próbáljunk meg egy nyitottabb hozzáállást. Amíg azt látjuk, hogy élvezi a játékot, ha mellette megy a suli, vannak barátok, eszik, alszik meg néha mozog a gyerek, akkor valószínűleg nincs gond. Ha úgy látjuk, hogy elborult az egyensúly, egyre több probléma mutatkozik, akkor érdemes mielőbb szakemberhez fordulni.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai