A digitális magabiztosság elbizakodottá teheti a gyerekeket?

A digitális magabiztosság elbizakodottá teheti a gyerekeket?

Myreille | 2018.09.28 | Olvasási idő: 6 perc
Myreille
42 éves
2 gyerek édesanyja

Melyik szülő ne lenne büszke a gyerekére, aki pikk-pakk beállít egy nyomtatót vagy egy routert, telepít appokat és intéz el két kattintással „valami rém bonyolult” dolgot? Az nem kérdés, hogy a Z- és az Alfa-generációk játszi könnyedséggel használják a digitális eszközöket, de szülőként azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ezek a kütyük csak eszközök és a használatuktól függ, milyen hatással lesznek a gyerekeink életére.

„A gyerekeket rettentően foglalkoztatják a legújabb eszközök. Kíváncsiak, használni akarják a mobiltelefont, a számítógépet, a tabletet, mert azt látják, hogy körülöttük mindenki ezeket használja. Mivel nagy érdeklődéssel fordulnak a digitális eszközök felé, gyorsan és hatékonyan tanulnak – mondja Matusek M. Zsuzsanna internetbiztonsági szakértő. – Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy ők mégiscsak gyerekek, akik nem rendelkeznek a megfelelő élettapasztalattal, olykor – életkorukból fakadóan – naivak és túl nyitottak, azaz védtelenek.”

A magyar családok körében végzett, a Vodafone Magyarország reprezentatív kutatása alapján az általános iskolás gyerekek szüleinek 18 százaléka állítja, hogy náluk a legidősebb gyerek a tech-guru a családban. 15-19 éves gyereknél pedig már a szülők 42 százaléka gondolja úgy, hogy a családban a legidősebb gyerek ért legjobban a digitális világhoz.

Sok családban a szülők nem is aggódnak a gyerek internetes jelenléte és biztonsága miatt, mert azt gondolják, hogy a gyerek jobban ért ezekhez a dolgokhoz, így nem is feltételezik, hogy olyan helyzetekbe keveredhet, amelyekben nem biztos, hogy a megfelelő döntéseket tudja hozni – hívja fel a figyelmet a szakértő. - Nem szabad összekeverni a gyerekek technikai felkészültségét a lelki felkészültséggel.

Attól, hogy egy gyerek képes összerakni egy számítógépet, érti a hálózatokat, még nem jelenti azt, hogy felismeri a zaklatást, és nem válik áldozattá, tudja, mikor teszi ki magát veszélynek az online világban. Ezekre elsősorban a szülőnek kell felhívnia a gyerek figyelmét, neki kell megtanítani, ugyanúgy, mint oly sok dolgot az életben.”

A reprezentatív kutatásból az is kiderült, hogy a 6-14 éves gyerekek 43 százaléka használ Facebookot, 60 százaléka Messengert és 89 százaléka Youtube-ot. A 15-19 éves fiatalok közösségi média jelenléte többek között a 13 éves belépési korhatár miatt sokkal jelentősebb: 93 százalékuk használ Facebookot, 59 százalékuk Instagramot, 91 százalékuk Vibert, 97 százalékuk Youtube-ot. Az adatokból jól látszik, hogy a mai fiatalok online és azon belül is a közösségi média jelenléte jelentős.

„Nekünk, szülőknek tudomásul kell vennünk, hogy megváltozott a világ és olyan dolgokat is meg kell tanítanunk a gyerekeinknek, amit nekünk nem tanított senki. Halkan teszem hozzá, hogy sok esetben pedig nem ártott volna –mondja Matusek M. Zsuzsanna. – A képfeltöltés vagy a kommentelés sokszor a felnőttek sem ismerik, akkor hogyan taníthatnák meg a gyerekeiknek? Viszont szülőként nem engedhetjük ki a „gyeplőt” a kezünkből, a gyerekeink számítanak ránk, még akkor is, ha a tinédzserek ezt erősen titkolják. Lehet, hogy tovább tart kiigazodnunk az okostelefon appok között, nem ismerjük a legújabb videojátékokat, de ettől még többet tudunk a veszélyekről, a kétes helyzetekről, mint a gyerekek, hiszen nagyobb élettapasztalattal bírunk és a szülői törődés része, hogy ezt megpróbáljuk átadni, megóvva a gyerekeket a problémás helyzetektől.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai