A digitális korban is őrizzük a szemünk, fülünk világát!

A digitális korban is őrizzük a szemünk, fülünk világát!

Vica | 2018.07.23 | Olvasási idő: 3 perc
Vica
48 éves
2 gyerek édesanyja

Füldugóból ömlő zene miközben a képernyőt bámuljuk órákon át. Most nem a közlekedés veszélyeiről lesz szó, csak arról: mi lesz így a fiatalok szemével, fülével.

Az én nemzedékem talán az első generáció (Magyarországon, persze), akinek lehetősége volt akár vég nélkül tévézni, miközben a hallásunkat rockzenei koncerteken és az akkor divatos walkman-nel rongálhattuk módszeresen. Süketebbek és rövidlátóbban lettünk-e ettől? És mi a helyzet az apró képernyőkre tapadó, bedugott fülű gyerekeinkkel?

A Walkmantól a mobilon hallgatott Spotify-ig

“Húzd már ki a füledből, olyan süket akarsz lenni, mint anyád???” – támadok a lányomra valamelyik délután, mert szerintem túl régóta hallgat zenét a fülébe dugott apró hangszóróról. Az én hallásom ugyanis legendás, nem túl pozitív értelemben: ha mondjuk nyúl lennék, már rég megevett volna valamilyen ragadozó. Épp kamasz koromban jelentek meg az első “sétálómagnók”, amikkel órákig lehetett zenét hallgatni, gyakran olyan hangosan, hogy a mellettünk állók is érzékelhették. A mai technológia akár 120 decibelt is küldhet egyenesen a rockzene rajongó ifjak fülébe. Amerikai felmérések alapján 5 tinédzserből egy hallási problémákkal küzd, a nyolcvanas-kilencvenes évekhez képest tehát vagy jó 30 százalékkal nőtt a hallási problémákkal élő fiatalok száma – sovány vigasz, hogy a rosszul hallók számára azóta sokkal fejlettebb és kényelmesebb digitális hallókészülékek kaphatóak.

„Ha például 91 decibelen hallgatunk zenét 2 órán keresztül, az megfelel annak, mintha egy hangos gyárban dolgoznánk egy műszakot – zajvédő felszerelés nélkül. A kutatást vezető Dr. David Welch szerint a gyerekek 14 százaléka szenved a túl hangos zene okozta halláskárosodástól. Egy otthoni beszélgetés hasznos témája is lehet ez, hiszen az okostelefonok akár 120 decibelre is képesek, ez pedig több mint másfélszerese az egészséges határnak.” részlet Az okostelefonon hallgatott hangos zene függővé teszi a gyerekeket? című cikkünkből.

A helyzet persze összetett: általában zajosabb lett a világ körülöttünk. A mi házunk felett csúcsidőben akár öt-hétpercenként követik egymást a repülőgépek, és az irodánkkal szemben zajló építkezés se segíti az elmélyült munkát. Sajnos, újabban én is hajlamos vagyok zajjal elnyomni a zajt: a zene ugyanis nem idegesít, nem úgy a légkalapácsok és a markológépek.

A szemünket is túlerőltethetjük

A látásromlás kevésbé egyértelmű helyzet. A tudomány szerint a látásromlást kb. 60%-ban genetikai tényezők határozzák meg. A többit az életmódunk okozhatja, bár egyelőre nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy akár a rendszeres képernyő előtti munka mindenképpen látásromláshoz vezethet. Az éles fény azonban valóban károsíthatja a retinánkat, a régebbi monitorok villogása pedig sokaknál vezetett fejfájáshoz.

Szemészek ma már beszélnek “számítógépes látásszindrómáról” is (Computer Vision Syndrome, CVS), aminek tünetei lehet a megfájduló szem, a fejfájás, a homályosuló látás, a szemszárazság vagy épp a nyaki izmok merevsége. Az okok egy része nem kifejezetten a képernyőben keresendő, hanem a rossz megvilágításban, a rossz ülési pozícióban és helytelenül megválasztott képernyő előtti távolságban, egyéb, nem azonosított látásproblémákban, vagy éppen abban, hogy a képernyő előtt dolgozó ember hajlamos elfelejteni pislogni, így ágyazva meg a szemszárazságnak, ami a jellegzetes, piros “nyúlszemet” okozza.

Az eleve szemüvegesek pedig azt tapasztalhatják, hogy az olvasáshoz kapott szemüveg a képernyős munkához nem megfelelő, ezért helytelen fejtartásra kényszerülnek, vagy elfogadják, hogy nem látják jól a monitort, amitől persze hamarabb kifáradnak.

A digitális korban is őrizzük a szemünk, fülünk világát!
Alkalmazás segít betartani a pihenőidőket

A természetes fényben tartózkodás a kutatások szerint lassítja a látásromlást, tehát nem mindegy, milyen helyszínen töltjük napjainkat, és mennyit tudunk kint lenni a szabadban. Ha pedig a monitor előtt ülünk, érdemes tartan a “20-20-20 szabályt”, tehát minden 20 perces képernyőnézés után 20 másodpercre nézzünk máshova, kb. 20 láb (tehát kb. 6 méter) távolságra. Programozó kollégám a technikát hívta segítségül, hogy ne feledkezzen el ezekről: egy felugró ablakban egy alkalmazás figyelmezteti, ideje pihenni (hosszabban is, mint 20 másodperc), mutatja a hátralévő időt, amit monitor nélkül ajánlott tölteni, lehetőleg pár lépésnyi sétát is beiktatva.

Az ibolyakék fény különösen ártalmas lehet, figyelmeztetnek az optikusok: ez hosszú távon akár a makula-degeneráció nevű probléma kockázatát is növelheti, bár az egyértelmű tudományos bizonyítékok még további kutatásokat igényelnek.

Ha még nagyiként is szeretnél gépezni, tarts be néhány szabályt és tanítsd meg ezeket a gyerekeidnek is!

Megszabadulni persze nem kell se a fülhallgatótól, se a képernyőtől (azt pedig egyelőre fogadjuk el, hogy a legtöbb embernek 40-50 éves kora után elkezd valamennyire romlani a látása és a hallása akkor is, ha technológia nélkül él), viszont érdemes betartani a következő ajánlásokat:

  • Rendszeresen (20 percenként) pillantsunk el a képernyőtől a távolba, néhány óránként álljunk fel és csináljunk mást – gyerek pedig napi 1-3 óránál többet ne töltsön a képernyő előtt. Kamaszoknál nehezebb a dolog, de bátorítsunk minden szabadban töltött programot: kirándulást, városnézést, baráti összejöveteleket, sportot (akár fel is rakhatja ennek bizonyítékait az Instagramra…). A videojátékozó gyerek se felejtsen el pislogni, figyeljünk a CVS tünetekre!
  • Fülhallgatót maximum 60 százalékos erősséggel hallgassunk, és legfeljebb egy órát egyhuzamban. Napi 5-6 perc “üvöltő” zenét, ha eltűrünk a kamasztól, utána parancsoljuk le róla (tudom, mondani könnyű) – lehet egy időszakos hallásvizsgálat se haszontalan.
  • Ne kuksoljon sötétben a derengő tablet felett (az én lányom pl. hajlamos rá), cseréljük le a régebbi monitort, telefonválasztásnál a készülék képe, finomhangolhatósága legyen szempont – nem mindegy, mire pillant rá napi 25-46 alkalommal. Márpedig a felmérések alapján egy átlagember ennyiszer néz rá naponta a telefonjára.

Források: TheHealthSite, CBS News, ANSI, iovs

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai