Kapcsolódó cikkek
Mi szülők tanítjuk meg a gyerekeinknek a szabályokat és a viselkedési normákat. A közlekedési szabályokat és az offline élet szabályait viszonylag könnyen át tudjuk adni a gyerekeinknek úgy, ahogy a mi szüleink is tanították nekünk: Mielőtt átmész az úton, nézz körül! Köszönj a szomszéd néninek! Ne nyúlj a tűzbe! Ne lopj! Az online világnak is vannak szabályai és ott is el lehet követni bűncselekményeket és senkit se mentesít, ha nem gondolta vagy nem tudta. Hogyan tanítod meg a gyerekednek mi törvényes és mi törvénytelen, ha te magad sem ismered?
Adathalászat, hackerkedés, online zaklatás. Általában ezeket a kifejezéseket már hallottuk, tudjuk, hogy ezek bűncselekményeknek számítanak, ám az is ennyire egyértelmű, hogyan meríthető ki ez a „tényállás”? Ráadásul ezeken kívül van még jó néhány olyan tevékenység, amely szintén bűncselekménynek minősül csak eddig nem tudtál róla. Matusek M. Zsuzsanna internetbiztonsági oktatóval vettük végig, mik ezek.
1. Adathalászat
Az internetes bűnözési esetek közé tartozik az adathalászat, más néven phishing. Ennek során az elkövető személyes adatokat (bankkártya-számot, jelszót, címlistát stb.) próbál illetéktelenül megszerezni. A csaló általában emailben küld egy hivatkozást a címzettnek, amely egy az eredetivel megtévesztésig megegyező oldalra navigál. Az itt beírt adatok viszont az adathalász kezébe kerülnek. Kellemetlen, ha te magad leszel az áldozat, de annak is súlyos következményei vannak, ha a gyereked hoz létre egy ilyen oldalt és kezd el adatokat gyűjteni. Még akkor is, ha csupán azt akarja demonstrálni, hogy meg tudja csinálni.
2. Hackerkedés
Háromfajta hackert különböztetünk meg. Az úgynevezett „etikus hacker” (vagy fehér kalapos hacker) pozitívan használja fel azokat a tartalmakat, amiket megszerzett. Az etikus hacker előre leegyeztetett módon teszteli a rendszer sebezhetőségét. Ez nagyon fontos! Nem csupán a jó szándék kell ahhoz, hogy valaki „etikus hacker” legyen!
Vannak persze olyan esetek, amikor véletlenül találkozik a felhasználó (hacker) a hibával és ki is használja azt, de az eseményt bejelenti. Szürke kalapos hackereknek nevezik az ilyen hackereket és erre példa a közelmúlt egyik eseménye, amikor egy magyar hacker a BKK honlapján online bérletvásárlásnál talált egy kiskaput, amellyel csalni lehetett, olcsón vásárolt bérletet, majd ezt jelezte a közlekedési vállalatnak. A közbeszéd őt „etikus hacker”-nek titulálta, de a módszere miatt mégsem fedi ezt a kategóriát.
A „fekete kalapos” vagy nem etikus hacker saját hasznára fordítja a megszerzett tartalmakat, vagy vírusokat tölt fel, tehát pusztító szándékkel közeledik az internet tartalmaihoz, mondta el Matusek M. Zsuzsanna internetbiztonsági oktató.
A rendszerek biztonsági védelme, mint a fejtörők, sokszor kihívást jelentethetnek a fiataloknak, ám ahogy a bolti lopás sem csupán könnyelmű svindli, az adathalászat és a hackerkedés sem az, még akkor sem, ha a rendszer könnyen kijátszható. Ugyanakkor a hibakeresés és –felfedezés magas presztízzsel járó tevékenység, a Google még jutalmazza is az etikus hackereket, akik a rendszereiben hibákat találnak és jelentenek be.
3. Internetes zaklatás
Az internetes zaklatás is bűncselekmény. Gyakran elsiklunk fölötte, elsiklanak a tanárok is. Mert nem mindig tudnak róla, mivel nem látványos dolog, mint a zaklatás régi formái. Amikor kiközösítettek vagy rendszeresen bántalmaztak gyereket, azt látta a tanár, hiszen előtte történt. Itt ezt nem látja. Amit a pedagógus és a szülő tud figyelni, az az, hogy a gyereknek megváltozik a magatartása. Például hallgatag lesz magába forduló. Ez minden esetben intő jel. Gyakori, hogy az osztályok közösségi oldalon létrehozott csoportjaiban, Viber-csoportjaiban zaklatják egymást a gyerekek, nagyon fontos erre is figyelni, hiszen komoly lelki traumákhoz vezethet.
Mi számít zaklatásnak? Amennyiben valaki akaratán kívül kap üzeneteket valakitől. Ebből a szempontból mindegy, hogy kedves vagy durva hangvételű ez az üzenet, de ha az illető nem akarja megkapni, és ezt jelzi is a másiknak, a másik viszont továbbra is küldi az üzeneteket, akkor már zaklatásnak minősül az eset, hívja fel a figyelmet az internetbiztonsági oktató.
4. Fotók és videók megosztása
A fotók nem megfelelő megosztása – például amikor valakiről az akarata ellenére megosztanak egy fotót, bűncselekménynek számít. Ugyanide tartozik, ha valaki ugyan nem tölti fel az internetre a privát fotót, de megmutatja másoknak, továbbküldi ismerőseinek. Egy fotó beleegyezés nélküli megosztása már okozott gondokat itthon is. Hívjuk fel a gyerekeink figyelmét arra is, hogy tanáraikról készült videók és fotók megosztása szintén bűncselekmény, ha a tanár ehhez nem járult hozzá.
A „képmással és a hangfelvétellel való visszaélés” azonban nem csak az engedély nélküli megosztással valósul meg, hanem a felvétel (legyen az fotó, videó vagy éppen hangfelvétel) készítésével is. Általános és követendő szabály, hogy a másik tudta és beleegyezése nélkül tilos felvételt készíteni, kiskorúak esetében pedig nem elég a gyereket megkérdezni, a gondviselőjétől is beleegyezés kell már a fotózáshoz is!
A fotók és a videók tartalmától függően a megosztása akkor is bűncselekménynek számít, ha csupán továbbosztásról van szó, azaz már megosztott fotót osztunk (terjesztünk) tovább. Nem olyan régen dán fiatalok kerültek bíróság elé, mert fiatalkorú ismerősükről osztottak meg intim videót. Ők nem csupán a személyiségi jogokkal éltek vissza, de gyeremekpornográfia terjesztésével is megvádolták őket, pedig „csak annyit tettek”, hogy a Facebook Messengeren osztották tovább a videót, amit megkaptak.
A Btk. 204. paragrafusa szerint bűncselekményt követ el, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez vagy tart, készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz.
5. Adatok megosztása
Az adattartalmak (pl. ebookok, zenék, filmek, appok, programok) megosztása olyan módon, ha ahhoz nem járul hozzá a szerző, szintén bűncselekmény. Ha az adatokat valaki letölti magához saját használatra, azzal még nem követ el bűncselekményt. De ha megosztja ezt, azzal már igen. A torrent oldalak esetében az a csapda, hogy oda azonnal vissza is kell tölteni tartalmakat – és itt történik a bűncselekmény, a megosztásnál.
6. Személyiségi jogok megsértése
Ha más profilja mögé bújva közöl adatokat valaki, vagy a személyiségjegyeit megváltoztatja, vagy üzeneteket küld valakinek a nevében, az is bűncselekmény. A Facebookon velem is előfordult már, hogy lemásolták a profilomat és a nevemben üzengettek másoknak. Ezt jelenteni kell a Facebooknak, és ők vizsgálat után eltávolítják az álprofilt.
Kamaszos lázadásban jó viccnek tűnhet az osztálytársunk vagy a tanárunk nevében regisztrálni közösségi oldalon, de egy-egy ilyen tréfa komoly következményeket von maga után.
7. Magánbeszélgetések, levelezések megosztása – levéltitok megsértése
Privát levelezések, tartalmak megszerzése, megosztása is bűncselekmény, ha a levelezés résztvevői nem járultak hozzá, tehát akaratuk ellenére történt a megosztás, mondja Matusek M. Zsuzsanna.
8. Szerzői jogok
Ami az interneten fent van, az megosztható úgy, ha feltüntetjük a szerzőt, de csak részleteiben, változtatás nélkül. Ha az egész tartalmat szeretnénk megosztani, mindenképpen engedélyt kell kérnünk rá – és ebben az esetben is csak a szerző nevének feltüntetésével van rá lehetőségünk. Ellenkező esetben plagizálásnak hívják a cselekményt. Figyelni kell arra is, hogy ha vlogol a gyerek, milyen zenét tesz rá a videójára, ugyanis a zeneszámok engedély nélkül felhasználása is bűncselekmény, ami akár pert is vonhat maga után. Mások fotóival is hasonló a helyzet.
+1 Az online világ nagyon gyorsan változik, fejlődik. Új technológiák, új „menőségek” jönnek. Biztos lesznek olyan érzékeny szituációk, amelyekre a szülők nem tudják felkészíteni a gyerekeket. Ilyenkor érdemes arra felhívni a figyelmüket, hogy „sohase tegyél olyat mással, ami ha veled történne, neked kellemetlen, fájdalmas lenne vagy kárt okozna” és nem csak ilyen dolgokat nem csak azért nem teszünk, mert a törvény büntetni, hanem azért is, mert nem akarunk bántani másokat.
