A gyerekeimhez képest burokban nőttem fel. Nagyon kevés reklámmal találkoztam - gyűjtöttem a kártyanaptárokat, de már kamasz voltam, amikor a kábeltévével a reklámblokkok rám zuhantak–, a világ pedig a „királyi tévéből”, a megyei lapból, a könyvtári könyvekből és a Süni magazinból érkezett hozzám. Gyakran érzem azt, hogy a szüleimnek jóval egyszerűbb dolga volt velem 10 éves koromban, mint most nekem a 10 éves fiammal, mert nem csak én éltem védetten, hanem az osztálytársaim és a barátaim is. Nem voltak óriásplakátok, sem százféle tévécsatorna és szinte esélyünk se volt egy-egy témában többet tudni, mint a körülöttem lévő felnőtteknek. Idővel hozzászoktunk a ránk zúduló információs dömpingre és szülőként az is feladatom, hogy megtanítsam a gyerekemet ebben is navigálni, kritikusan gondolkozni. Figyelnem kell arra is, hogyan változik a világ és hol hagyom védtelenül a gyerekemet, ha nem vagyok elég körültekintő. A biztonságos internethasználatról általában sokat beszélünk, a megfelelő app kiválasztásáról viszont kevesebbet. Pedig az appokat nem intézhetjük el annyival, mint egy kisautót vagy egy fejtörőt, hiszen nem csak szórakoztatnak vagy tanítanak, hanem olyan ablakot is nyithatnak a világra, amelyet nem vagy nem most szeretnénk kitárni a gyerekeink előtt. Milyen szempontokat érdemes átgondolni, mielőtt a gyereknek az okostelefonodra vagy a gyerek saját eszközére telepítesz egy appot?
Az interneten és appokban megjelenő reklámok rengeteg problémát vetnek fel. Mert amíg a mesecsatornán vagy ismeretterjesztő csatornákon a gyerekek csak szigorúan szabályozott mennyiségű és tartalmú reklámokkal találkozhatnak, addig a neten szinte bármivel. Nagyon sok appban éppen azzal fizetünk az ingyenességért, hogy bizonyos időközönként átugorhatatlan reklámokat kell végignézni, a gyerekeknek is. Látszólag nem túl nagy ár ez, de ha végignézünk az itt felbukkanó reklámokat, máris szeretnénk kikapni a gyerek kezéből a tabletet. Azonban a gyerek kezében ott lesz a tablet, így olyan appokat célszerű választani, amelyekben nincsenek reklámok. Ráadásul nem szabad arról se elfeledkezni, hogy az interneten és az appokban egyre inkább személyre szabott reklámokat kapunk. Ha cipőre kerestünk rá és odaadjuk a gyereknek a telefonunkat valószínűleg cipőreklámot fog látni, ha felnőtt tartalomra, akkor az ilyen jellegű reklámok a gyerekünknek is megjelenhetnek. Közösen használt eszközökön érdemes a gyereknek külön fiókot létrehozni, illetve a reklámok megjelenését korlátozni.
Ha bármelyik felhasználó feltölthet tartalmat (pl. Youtubera), akkor a gyerekeknek javasolt tartalmak között felbukkanhatnak olyanok, amelyek nem kicsiknek való. Minden szolgáltató törekszik ezeknek a tartalmaknak az eltávolítására, azonban sokkal megnyugtatóbb, ha az app készítője vállal garanciát a nála megjelenő tartalmakra (pl. Da Vinci Kids app). Ilyenkor nem csak azt tudjuk, hogy a gyerek néz vagy csinál valamit a tabletjén, hanem azt is tudjuk, hogy milyen témákkal, milyen tartalmakkal találkozhat.
Legtöbbször igyekszünk részt venni a gyerek digitális életében, ám sokszor – a lelkiismeretünk szerint többször is, mint szeretnénk – egyedül hagyjuk a gyerekeket az eszközeikkel. Persze, ezt csak akkor merjük megtenni, ha néhány biztonsági intézkedést megtettünk, tudjuk, hogy mi fog vele kütyüzés közben történni pl. nincsenek reklámok, nem találkozhat neki nem való tartalommal, idegenek nem vehetik fel vele a kapcsolatot, önállóan használhatja az appot. Utóbbinál nem arra kell gondolni, hogy nem találja meg a főmenüt és nem tud elindítani egy újabb pályát vagy videót, mert ezeket a gyerekek hihetetlenül gyorsan kiismerik és megtanulják. Fontosabb, hogy az appban nincsenek olyan rejtett lehetőségek, amelyek során vásárolni tud a játékához „elengedhetetlen” kiegészítőt vagy éppen pár gombnyomásra, szülei bankkártyájának terhére támogatni tudja kedvenc videojátékosát.
Mi, szülők, szeretjük, ha a gyerekünk a „léha szórakozás” helyett értelmesen tölti az idejét. Nem csak bámulja a képernyőt, hanem ott valami értelmeset néz, olyat, amitől bővülnek az ismeretei, fejlődik, gyarapodik. Én ebben megengedőbb vagyok, az „okos” és ismeretterjesztő appok mellett engedem az olyan játékokat is, amelyek „csak” szórakoztatnak, mert azt vettem észre, hogy ezek által is fejlődik a fiam: általában angolul játssza ezeket a játékokat, így bővül a szókincse, másrészt örömét leli a sikerekben. Persze arra figyelek, hogy neki való játékokkal játsszon, ne legyen bennük túl sok erőszak vagy túlságosan ijesztő helyzetek.
A Da Vinci Kids app mindegyik szempontnak megfelel, éppen ezért az egyik kedvencünk. PEGI 3-as besorolású, nincsenek benne reklámok és a tartalmak azonfelül, hogy biztonságosak, még érdekesek is. A gyerekek a képernyő előtt szórakozva tanulnak a természettudományokról, matematikáról, történelemről és kultúráról. Önállóan használhatják akár várakozás, akár utazás közben.
A PEGI (Egységes Európai Játékinformációs Rendszer) a videojátékok és az appok besorolásának 5 fokú skálája, amely már a letöltés pillanatában arról ad információt, hogy a játékokban, alkalmazásokban milyen tartalmakkal (pl. realisztikus erőszak, nyíltan ábrázolt meztelenség stb) tartalmazhat a felhasználó (pl. a gyerek) és így segíti a szülői döntést, hogy a gyerek ezzel az appal játszhat vagy sem. Olvasd el cikkünket a PEGI-számokról is!